Almás-mákos palacsinta (paleo)

A recept a Kifőztük ingyenes, online gasztromagazinban jelent meg. 

Az elmúlt egy évben, minden édes szájú reggelen az óóóriási kedvenc Banános palacsintámat készítettem el a családnak, így érthető talán, hogy volt egy közülünk, aki talán kezdte unni már a banánt. 

A férjem, aki egyébként óriási alma rajongó, vágyott egy új ízre, új reggelire. Ezért gondoltam készítek almás palacsintát, de mivel az elmúlt hónapokban notórius mák fogyasztóvá váltam, gondoltam kettőnk igényét összetéve megalkotok egy almás-mákos palacsintát. 

Nem tudom, hogy én találtam-e fel vele a spanyol viaszt - bár gondolom, hogy nem - mégis, nagyon büszke vagyok magamra érte, ugyanis egy újabb, nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető reggelit sikerült összehoznom, ami nem csak forrón jó, de hidegen is ugyanolyan különleges és frissítő (nyáron az volt). Most viszont, hogy jönnek a borongós, komor hónapok, ki ne vágyna egy ilyen könnyű reggelire, amire a jó kis házi lekvárokat lehet kenni?

Paleosoknak és nem paleosoknak is egyaránt ajánlom, ugyanis nem csak szuper finom, de szuper egészséges is és fogyókúrás. 

Vigyázat! Ez a recept is igencsak addiktív, ezért nagy mennyiségben ajánlom az elkészítését! :)

Ilyen formában szoktam, egyszerre három kicsi, női tenyér nagyságú palacsintát sütni kevés kókuszolajon. 

A receptért katt ide!

Répás cupcake mandarinos kesukrémmel - Karácsonyra hangolva (paleo)

Őrült idő van itt. Annyira őrült szél van (100mph), hogy a rendőrség vörös riasztást rendelt el, az egyetemről pedig hazaküldték a dolgozókat, vagyis melegen ajánlották a még nappali hazamenetelt, ugyanis estére rosszabb lesz állítólag... Én a mai napon hivatalos ügyben igyekeztem valahova gyalog. Hiba volt. Télikabát, alatta zakó, ing, farmer és egy ultra szuper és meleg, eredeti birka bőr  csizma. Az eredmény: mintha beleugrottam volna az Északi-tengerbe ebben a szerelésben, plusz még ehhez jött az olyan erősségű szél (mondtam már, hogy 100mph??) hogy többször majdnem kilökött az útra a járdáról, pedig azért nem vagyok negyven kiló vasággyal. Mindemellett lezárták a hidakat is, ami egy kissé megbénítja a busz közlekedést. Valamint majdnem négykézláb másztam fel az első emeletre, ahol lakunk, hogy bejussak az ajtón ahhoz pedig kapaszkodnom kellett a korlátba az egyik kezemmel, másikkal pedig valahogy kinyitni az ajtót. 

Nem vagyok egy vinnyogós típus, de ez az idő durva. Ilyenkor két dologot lehet tenni: 

1) beugrani a forró kádba amilyen gyorsan csak lehet egy nagy bögre forró, whiskys Earl Grey teával (bizony, whiskyvel fantasztikus és gyorsabban melegít is!);

2) besütizni. Méghozzá paleo sütivel. 

Én mind a két opciót mosolyogva pipálom. Besütizésem eszköze pedig ez az isteni répás cupcake volt, ami egyébkétn sima muffinként is megállja a helyét. Az én Kedves Répatorta-kerülő Párom is hümmögve pusztította, én aztán tudom, hogy a legnagyobb elismerés. 

A répa íze nagyon klasszul olvad egybe a mandulával, a datolya, a meleg fűszerek és a tetején lévő kesukrém pedig egyszerűen mennyei, ünnepi párost alkotnak. A piskóta nagyon puha, nem az a fajta tészta amit simán lehet törni - ez puha, omlós, nedves piskóta. Nekünk nagyon bejött, remélem Nektek is beválik! :)

A receptért katt ide!

Lisztmentes, pihe-puha gesztenyés-csokoládés kekszek (paleo)

Könnyű, már-már piskóta szerűen pihe-puha kis kekszecskék, melyek mindenfajta liszt felhasználása nélkül készülnek, csak úgy sebtiben. Paleo csokoládéba mártva az igazi, forrón vagy hidegen, de egyet garantálok: nem fogja megérni, hogy kihűljön. Nálunk se volt olyan szerencséje. :) 

A recept a Kifőztük magazinban jelent meg és a Maroni támogatatta. 

A receptért katt ide!

Dhansak, avagy az Indiai tökpörkölt (paleo)

A hidegebb idő beálltával alapvetően jobban kívánjuk a zsírosabb, fűszeresebb, cukrosabb ételeket. Ez alól én sem vagyok kivétel. Itt, Skóciában, ráadásul mostmár beköszöntött a "hamar sötétedős" időszak, amely egyre csak fokozódik. Pozitív oldala az időnek viszont, hogy még mindig nagyon kellemes, enyhe őszi idő van,  felhő egy szál sem - süt a nap száz ágra. 

Azonban a szervezet valahogy mégis érzi: jönnek a hideg hónapok ("The winter is coming!"), tehát tartalékolásra fel! Ilyen jelszóval döntöttem el én is, hogy valami egy tál ételt szeretnék készíteni, ami kissé pörköltös, de szerettem volna felhasználni a klassz kis tököket, amelyk itt már rég ellepték a boltokat, s amelyek számomra eddig ismeretlenek voltak, ezeket pedig úgy hívják, hogy "butternut squash". Ez a tök fajta kisebb, mint az otthoni sütőtökök (kb. fele), halvány, amolyan sápadt sárga színe van, viszonylag könnyen pucolható és szeletelhető, és ízre is eléggé semleges. Ezért nagyszerűen lehet használni húsok mellé köretként, vagy pörköltbe. 

Ezt már az indiaiak is régóta tudták, hiszen így készül a Dhansak, amely egy jellegzetes indiai (parsi) eledel, amely alapvetően (és egyes források szerint kizárólag) kecskehúsból készül, azonban én nagy szentségtörést elkövetve marhahússal párosítottam, mivel 1) nem szeretem a kecske húst és 2) itt olyan gyönyörű és finom marha húsok vannak, hogy nem tudok betellni velük. Annyira finom lett, hogy még az én indiai konyhát kimondottan utáló Párom is ódákat zengett róla. :)

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a kellemesen fűszeres (5-ös skálán 3), pörköltös, téli egy-tál ételeket. Az eredeti recept a BBC Good Food oldaláról származik, azonban én egy kicsit merészebb voltam a chillivel és tálalás után még raktam a saját tányéromba - fantasztikus jó ötlet volt, mennyeien kihozza a többi fűszer ízét! Ezzel a módszerrel a csípős ételeket  nem kedvelőknek is kedvezünk, és magunkak is (olyan csípősre csináltam, hogy szó szerint égette az ajakaimat még utána is, de imádtam).

Az elkészítése nagyon egyszerű, ám időigényes (kb. 2 óra), viszont egyáltalán nem kell mellette állni, sőt, még megkavarni sem egészen a végéig - a módszer Édesapámtól származik, aki nagy pörkölt-guru otthon. Izgalmasan hangzik, ugye? Lusták előnyben! :)

Megjegyzés paleosoknak: A receptben szerepel a lencse, mint hozzávaló, azonban ezt nyugodtan elhagyhatjuk. Tehetünk hozzá még cukkinit, vagy padlizsánt ízlés szerint. 

Megyjegyzés nem paleosoknak: A recept köretnek rizst ajánl, vagy indiai laposkenyereket, azonban én úgy találtam, hogy nagyon laktató és kiadós bármilyen mellékes köret nélkül is - a tök nagyon jó pocak kitöltő. 

A receptért katt ide!

Jó felmelegedést kívánok! :)

Ősz végi ajánlatom...

A mostani ősz egy kicsti sűrűre sikeredett. Ez nem jelenti azt, hogy nem sütök-főzök új dolgokat, csupán annyit, hogy sokszor nincs időm lekattintani, vagy hogy - és jelenleg ez a legerősebb indok - eddig nem volt eszközöm a kattintáshoz. Azonban most, hogy ez a helyzet drasztikusan változott (Pocak Pannához illő szülinapi ajánékok tömkelege - köszönöm Maci!), hamarosan nekiugrok a fejben már tökéletesen kivitelezett receptekhez. Addig is azonban, gondoltam leporolgatok néhány igencsak kiváló receptet az őszi kedvenceim közül, és szeretettel ajánlom Nektek. 

A receptekért kattintsatok a képek felirataira!

Kellemes böngészést kívánok!

Házi Vanília Kivonat

Habár kissé megkésve, de még mindig behozható lemaradás ajándékozási fronton: egy üveg házi vanília kivonat mindig csodás ajándék karácsonyra! Kezdjük el most rögtön és akkor még valamennyire időben leszünk. Sokkal jobb, mint a bolti vanília kivonat, és az alkoholtartalom miatt sem kell aggódni, ha kismanók vannak a háznál, ugyanis főzés-sütés közben gyorsan elillan és marad a különleges aroma. 

Banános forró csoki

Először is melegedjünk fel egy kis banános forró csokival. Ha szeretjük tetézni az élvezetet és imádjuk az őszi illatokat, akkor kiemelten ajánlok bele egy kis fahéjat. Én mindenbe teszek. :)

Répás muffin

Ez a muffin könnyedén 100%-os paleo répás muffinná alakítatható, ha a hajdinalisztet kicseréljük darált dióra vagy mandulára. Ajánlom a dió+mandula keverékét, mert jól illik a répához. Ha szeretnénk belőle kifejezetten desszeretet faragni a tetejére kenhetünk egy kis fahéjas-mézes mandula vajat. 

Almás-mákos

Eljött a finom, savanykás almák ideje és vajon mivel mással a legjobb párosítani őket, mint finom édes, töményen mákos piskótával? 

Paleo Brownie

 Mert csokoládéból és brownieból sosem elég, főleg ilyen borongós időben...

Sárgabarackos Galette

Ki mondta, hogy a pite csak nyáron jó? Töltsük meg egy kis almával, körtével, szilvával, vagy birssel és már kész is az őszre szabott, omlós, vajas piténk! Ne felejtsünk el megszórni bőségesen fahéjjal!

Borított fahéjas-gyümölcsös torta

Csatlakozom az előző mondataimhoz, ez sem kizárólag nyári sütemény, csupán más gyümölccsel kell megpakolni és máris van egy kívülról ropogós, belül puha, tetején pedig karamlizált-gyümölcsös fordított palacsintánk, ami garantálom, hogy seperc alatt el fog fogyni. 

Őszi hangulat biscotti

 Süsd meg egyszer és illatos piskótát kapsz, süsd meg kétszer és biscottit kapsz. Minden, ami őszi benne van. Önmagában, lekvárral, kávézó, teához vagy likőrhöz. Igazi reggeli kényeztetés.

Mamma csoda-paleo muffinja

 Mamma paleo muffinjai mindig jöhetnek! Nálunk kicsik és nagyok is egyaránt tömik befelé. Reggelihez, uzsonnához, útközben, rohanva, egyszerűen nem lehet vele mellényúlni.

Gesztenyés habfalatok paleo csokoládé öntettel

 Ha már ősz, akkor gesztenye! Ez a szó szeirnt - és nem tudom eléggé hangsúlyozni - habkönnyű piskóta csupa-csupa gesztenye és a tetején lévő paleos csokoládé öntet pedig selymes és igazán mélyen csokis. Egyszerű, mégis lenyűgöző desszert.

Gesztenyés-csokis zabaglione pillecukor habbal

 Ha igazán szeretnénk elkápráztatni a vendégeket, vagy csak kettesben kanalazgatnánk a gyertyafénynél...ez a desszert az egyik kedvencem. Krémes-krémes-krémes-édes....és a habból a tetején sosem elég! :)

Paleo Mont Blanc

"Háremlányok kedvence" bonbon

 Desszertnek, vagy ajándéknak, vendégeknek kávé, vagy likőr mellé. Nagyon könnyen, gyorsan, maszatolás nélkül elkészül, édes, tömény, pihe-puha és természetes desszert. Szerintem isteni, annó majdnem elfogyott mielőtt elkészülhetett volna. :)

Mogyoróvajas-csokis ropogós

 Habár a mogyoróvaj nem paleo, aki bevállalja az nem csak kettőt, de még többet is fog venni a sütőtálról. Ropogós, mogyorós, édes, illatos.

Baklava palacsinta rizsliszttel

Sokadszori próbálkozásra sikerült megalkotni rizslisztből a glutén-mentes baklavát. A tészta kissé masszív, mégis jobban magába szívja a finom, de egyáltalán nem tömény öntetet (ami nem szirup), a dió pedig fantasztikusan összetapasztja a lapokat. Látványra sem utolsó. 

Nutella torta

 Ha ősz akkor nem csak gesztenye, de mogyoró is. Ha pedig mogyoró, akkor én azt mondom csokoládé! "Tedd össze a két kezed!" Tömény, mogyorós, csokoládés torta. Gyorsan ragadj egy villát!

Paleo Nutella

Nálunk a mogyoró sorsa megpecsételődött: igazi mogyorókrém lett belőle. Ha még nem kóstoltál igazi mogyorókrémet, akkor bizony most meg fogsz lepődni, mert ez az íz bizony nem lesz ismerős, viszont abban biztos vagyok, hogy nem tágítasz emellől amíg nem üres a bödön. :) Tipp: kezd csak dupla adaggal, tudom, hogy Te is akarod. :)

Marokkói illatos marha pörkölt (paleo)

Ezt az isteni és különleges receptet még a Kifőztük magazin márciusi számában jelent meg.

Gondolom most sokan felsóhajtottak, hogy "végre nem desszert", merthogy aki követi a mostanában lassuló blogomat arra következtethet, hogy én csak sütin élek (paleo sütin!), de az igazság az, hogy a paleo szárnyakat ad a képzeletnek és én is és szüleim is, finomabbnál-fnomabb főételeket kreálunk. Nagyon élvezem a folyamatot és ígérem, hogy egyre több főételt fogtok itt látni. 

A lassuló blogéletemről pedig csak annyit, hogy ez nem végleges, csupán az egyetemi életem utolsó félévét élem és napi 30óra sem lenne talán elég, de azt megígérhetem, hogy egyérszt mivel a Kifőztük csapatában benne vagyok, így hát havonta minimum egy recepttel kedveskedek Nektek (a mostani, áprilisi számban kettővel!), másrészt pedig nyáron tutira teljes erővel térek vissza reményeim szeirnt. 

Addig is, fogadjátok szeretettel ezt a különleges, illatos, melengető ebéd/vacsora fogást. Ebben a szeles időben pont tökéletes!

A receptért katt ide!

Banános-mogyoróvajas ropogós tallérok (glutén-, laktóz-, és cukor mentes)

Szörnyen eltűntem, szó szerint el voltam havazva az utóbbi két hónapban, de ha őszinte akarok lenni, akkor az utóbbi négy hónapban... Hát, szóval ez van, mikor az ember lánya bejár az órákra! Na jó, ez csak vicc volt...mármint bejártam eddig is, de ez most nagyon sűrűre sikeredett, rengeteg gyakorlattal tarkítva.

Vége a vizsgaidőszaknak, most pár napig stresszmentesen lógathatom a lábam és olvashatok kedvemre (persze kötelezőt) és folytathatom a szuper intenzív és tűzoltás szerű olasz tanulást. Sok szerencsét nekem hozzá... Jah, és ha mindez nem volna elég, még egy nagyon erős alkotói válság is rányomta bélyegét a mindennapi feszkóhoz, de úgy néz ki, hogy már ebből is kifele tartok. Talán a közelgő Valentin-nap az oka, talán a közelgő tavasz (oh igen, január első hajnalától kezdve én mindig "közel" érzem a tavaszt...közel akarom érezni), vagy talán, hogy egyszerűen csak megtaláltam a kiskanalat, amivel összekapirgálom magam, de bármi is legyen az, itt vagyok, élek, nem mentem le a térképről (bár az igazat megvallva majdnem megtörtént), rengeteg új ötletem van, és ami jó hír a paleosoknak: sok új husis étel recept van a tarsolyomban, úgyhogy kukkantsatok be időről-időre, mert felébredtem a téli álmomból és munkához látok!

Ez a végtelenül egyszerű, de annál finomabb recept a Kifőztük januári számában jelent meg, amit ha eddig nem töltöttetek le, akkor nyomás, mert rengeteg finomabbnál-finomabb recept van benne!

A receptért katt ide!

"Téli varázs" Biscotti (Liszt-, laktóz-, és cukor mentes, paleo)

A "Téli varázs" névre hallgató, isteni finom, igazi mézeskalács jellegű, omlós, puha, illatos, édes, gyümölcsös Biscottit a Kifőztük 10.-es számában találhatjátok meg!

Abszolút kísérleti jellegű volt a nekiindulásom a receptnek, azonban annyira jól sült el, hogy egyrészt rögtön elfogyott, másrészt pedig gyorsan vissza lett tapsolva.
Aszalt barackkal és mézben pirított mandulával megspékelve, megpakolva igazi karácsonyi fűszerekkel, bőségesen gazdagítva mézzel. Ez a recept a legjobb bizonyítéka annak, milyen igaza van a japánoknak, mikor azt mondják, hogy belefőzzük a hangulatunkat az ételbe. Isteni lett!

A receptért katt ide!

Lengyel szerelem újramelegítve: Savanyú káposzta főzelék füstölt sajttal, hurkával és kolbásszal (glutén-, laktóz-, és cukor mentes)

"Csak a káposzta jó újramelegítve." Mindenkinek ismerős a mondás, nekem is mondták már egyszer-kétszer a szüleim. Azonban a káposzta nem túl nagy rajongójaként, a szerelemben pedig makacs öszvérként nem volt sok tennivalóm. Talán azért nem voltam annyira oda a káposztáért, mert nem volt meg rá soha a lehetőségem, hogy rajongójává váljak, hiszen nálunk nem volt heti rendszerességgel vendég a tányéron. Maximum savanyúság képében, úgy pedig mindig is imádtam, de amíg ott volt a tányéron a krumpli, addig bizony kis szerep jutott a savanyúságnak. 

Mindez akkor változott meg, mikor először mentünk nyaralni Zakopanéba (Lengyelország), ahol nemcsak a savanyúság kap óriási szerepet a mindennapi táplálkozásban, de a káposztából készült főzelék nagyon népszerű. Mi is igyekeztünk nap mint nap szinten tartani a népszerűségi indexét. 

Magyarországon talán a lucskos káposztához közelít ízvilágban, azonban annál sokkal borsosabb, valamint a magyar példával ellentétben, miszerint a káposztához egy száraz hússzelet jár, a lengyelek előszeretettel eszik hurkával, kolbásszal (amiknek a levéből szorgalmasan tesznek a káposztához) és zsíron sült füstölt sajttal. 

Paleo előtt persze ez nem tűnt túl könnyű ebédnek (bár 16 km hegyi túra után az ember mindent felfal), mióta paleozunk azóta mindannyiunknak bajnok módon szuperál az epeműködése, ennek örömére ma egy óriási tányérral tüntettem el. 

Isteni finom, pikáns, ízletes, ezeken a hideg őszi-téli napokon csodásan felmelegít, gyorsan elkészül, lehetetlen elrontani és még az alakunkat sem kell féltenünk. Csupa jó pont. 

A receptért katt ide!

Gesztenyés habfalatok csokoládé öntettel (liszt, laktóz-, és cukor mentes)

For the English version please click here.

Gyerekként imádtam a gesztenyepürét. Anyummal sokat bűnöztünk esténként, tejszínhabos-gesztenyepüré formájában. Már-már függők voltunk. Eredményként persze felcsúszott egy-két kiló, így hát lassan elmaradtak az édesen-bűnös, késő esti portyázásaink a konyhában. Az azt követő években nem is ettünk soha gesztenyét, egyszerűen kimaradt az életünkből. Egészen tavalyig, amikor Apum vett egy kiló gesztenyét, nagy lelkesedéssel megsütötte, mi pedig oda és vissza voltunk az édes sült gesztenye illattól, mely belengte a lakást. Azonban tavaly még nem igazán szerettem a sült gesztenyét. Így visszagondolva nem is tudom mi volt velem, de olyan íztelennek tartottam. 

Mióta elkezdtem a paleot nagyon-nagyot változott az ízlésem, és érzésem szerint még most is folyamatos változásban van. Ennek köszönhetem, hogy idén, mikor először megkóstoltam otthon a sült gesztenyét, egy hangos, elégedett "hmm..." hagyta el az ajkam. Azóta szerelmese vagyok a gesztenyének. Jobbnál-jobb recepteket készítettünk belőle otthon, most pedig, hogy visszatértem Jéhez, megkaptam első rendelésem: gesztenyés sütit. Persze nehezítette a helyzetem, hogy Jé saját elmondása szerint nem szereti a gesztenyés desszerteket (köze lehet egy gyerekkori gesztenyepüré túladagoláshoz - oximoron!), így hát fel kellett kötnöm azt a bizonyos szárat, de büszkén jelentem: maximális pontszámot értem el a gesztenyés habfalatjaimmal!

Ezek a gesztenyés habfalatok nagyon egyszerű recepten alapszanak, és persze ez is, mint a többi a zuhany alatt fogant meg a fejemben. Nem tudom mi van a zuhanyunkkal, biztos megszállta valami agyserkentő energiamező, de mindig ott születnek a legjobb ötleteim!

Visszatérve a sütihez... ki merem jelenteni, hogy az egyik legjobb gesztenyés sütemény, amit valaha ettem! Aki szereti a gesztenyét, annak kihagyhatatlan! Semmilyen liszt nincs benne, csak gesztenyepüré (házi), tojás, rumaroma és gesztenyeméz. Ízben tökéletesen harmonizál a gesztenyepüré hamisítatlan rum-ittas hatása és a gesztenyeméz selymessége. Állagra pedig oh, hab-hab-habos! Mielőtt betettem a sütőbe kissé megijedtem, hogy össze fog esni, mint a souffle, de mikor kivettem és felszeltem akkor esett csak le az állam: hihetetlenül habos és mégis szeletelhető, és nem esik össze egyáltalán! Hab-hab-hab....hamm-hamm-hamm!

A recepthez természetesen mellékelem a gesztenyepüré receptjét is. Sokféle gesztenyepüré receptet olvastam a neten, azonban türelmetlen természet lévén nem szeretek sokáig kavargatni a tűzhely mellett, úgyhogy most előállok egy sokadik verzióval, ami szerintem csodásan egyszerű és finom. 

A receptért katt ide!

Mamma csoda-paleos muffinja

For the English version please click here.

 Édesanyám nagy paleo guru. Mióta elkezdtük Ő is nagy paleo-lázban ég a konyhában, mint én. Rengeteg muffint csinált már, jobbnál-jobbakat, ezért úgy gondoltam, hogy most ezt az új szerzeményét - ami csak úgy, mint a többi, rekord idő alatt tűnt el - felrakom a blogra.

Azonban ezeknek a kis mini-muffinoknak van ám egy vicces kis sztorija! Tegnap előtt, ismét náthától leverten, nyakig az ágyban a takaróval burkolózva feküdtem, száz és egy ezer zsebkendő, C-vitamin és egy óriási, legalább fél liter bögre tea társaságában, mikor a Gasztroshopon bonbon formákra vadászva megakadt a szemem a szilikonos muffin formákon. Bele is raktam a virtuális kis kosaramba, hogy majd én meglepem vele Édesanyám karácsonyra (igen, én eléggé időben készülök), nagy örömömben szaladtam is Édesapámhoz lezsírozni az ajándék ötletet, Ő is támogatta, aztán valami azt súgta nekem, hogy várjak vele egy-két napot, és elmentettem a kosarat, nem fizettem ki. Másnap reggel, azaz tegnap reggel, mikor későn kelve csoszogtam a mamuszomban a konyha felé, fél szemmel keresve a vízforralót, a másik fél szememmel pedig utolsó álmom foszlányait hessegetve, észrevettem két piros valamit a konyhapulton. Erőt vettem magamon, kinyitottam a másik szemem is és ni-ni mit látok? Hát két szilikonos, mini-muffin sütőformát! Anyu vette, beadta a derekát a modern kor forradalmának. Na, megérzésem volt, vagy megérzésem volt?

 Veletek volt már ilyen?

A receptért katt ide!

"Őszi hangulat" Biscotti: banán, fahéj, rum, mazsola és dió találkozása VKF! 38. (glutén-,laktóz-,cukor mentes)

Sötét van. Csend. Nyugalom. Kint állok a melegedő sütő előtt a pultnál, hanyagul copfba kötött hajjal, a pizsamámon a fodros szélű köténykém hátul masnira kötve, bárányszőrrel bélelt lengyel mamuszban a fázós tappancsom, és keverek...biscottit. Van abban valami megnyugtató, valami világbékével eltöltő érzés, ha este, különösen, ha késő este süthetek. Főleg akkor izgi, ha valami újat készítek, mert akkor az újdonság izgalma és varázsa egybe olvad a csöndes, késő esti tevékenység cinkosságával. Persze ez csak hétvégén kivitelezhető, és amikor a tanulást megszakító célzattal készítem...vagy puszta megszállottságból.

Most épp a The Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde-ot olvasom áhítattal, borzongással, és élvezem a sütőből settenkedő édes, fűszeres illatokat. Mivel lehetne jobban kifejezni, hogy itt az ősz, mint az ősz "gyümölcseivel": dió, mazsola, rum, fahéj, banán. Nekem ez mind azt kiáltja, itt az ősz, meleg, fűszeres illatokra fel!

Amúgy is nagy rajongója vagyok az ősznek, mint évszaknak. Imádom minden részletét: a gyönyörű színeit, a piacokon lévő sokszínűséget, a forralt bor megjelenését a kávézókban, a sült gesztenye illatát, a különböző, édes almafajták zamatát, és a számomra mindent betöltő fahéj illatot... Kivéve a süvítő szelet nem szeretem, mely itt, ahol élek, csontig hatol, és az ember fülét letépve tör utat a dobhártyájáig, melyet vadul megrezegtet, és szinte megsüketülve, fagyos leheletétől átfagyva csípi minden centijét.

A Biscottival még csak most ismerkedek, habár tavaly Olaszországban már megkóstolhattam egyet, de őszintén szólva az nem vett le a lábamról. Azonban ez a változat, talán a csodás összetevőinek köszönhetően, talán mert az én "gyerekem", levett a lábamról. Nem kell bele még méz sem, mert a banán, dió, mazsola és a fahéj párosításának köszönhetően olyan hihetetlenül édes, hogy az már majdnem túlzás! A kényeztető ízén és az igazán melengető illatán kívül pedig jó pont, hogy egy szempillantás alatt összedobható! Állagra nem az a kőkemény és száraz biscotti, ami csak úgy nem sérti fel a szájpadlást, ha belemártjuk valami finom likőrbe, hanem a keksz és a piskóta között van. (Egyszer sütve az egyik legkiválóbb piskóta, amit valaha ettem!) Külön jó benne a kukorica keményítő, ugyanis másnap és harmadnap érződik nagyon, hogy felszívja a felesleges olajat (a dióból), ezáltal nem lesz vizenyős a tészta, hanem tömören, puhán biscottis. Nem is tudnék jobbat ajánlani a reggeli kávéhoz!

A receptért katt ide!