szerda, június 30, 2010

Habkönnyű almás-fahéjas crépes

Tudom, hogy az alma-fahéj párosítás az az őszi napok slágere, azonban az elmúlt hetek borongós időjárása miatt kétségbeesetten vágyakoztunk egy kis napsütésre, és ez dúsan almás-fahéjas crépes meghozta a napsütést a napainkba! A crépes az egyetlen fajta palacsinta, amelyet szeretek (ez a francia), mert nagyon könnyű. Azonban mikor a liszt 3/4-ét lecseréltem teljes kiőrlésű lisztre (most grahamra), akkor őszintén aggódtam, hogy milyen lesz a végeredmény: vajon ugyanolyan habkönnyű marad-e, amilyennek én szeretem? Igen, olyan! Az alma pedig még könnyebbé teszi. Tegnap reggel mindannyiunkat felvidított.

A végén nyakonöntve egy kis juharsziruppal (ami fantasztikus jól összhangban van az alma savanyúságával). Titeket is felvidítana?


Habkönnyű almás-fahéjas crépes
2 főre

120 g liszt (90 g graham/teljes k. + 30 sima)
1 csipet só
1 tojás
150 ml tej
150 ml szénsavas ásványvíz
1 ek olaj
1 nagyobb alma (savanyú fajta)
1 ek fahéj

A palacsinta tésztát a megszokott módon készítjük el: a liszteket a sóval jól elkeverjük, majd a közepébe krátert csinálunk és beleütjük a tojást. Kézi habverővel folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a tejes-vizes-olajos keveréket és kész. Fél óráig állni hagyjuk a hűtőben, majd sütés előtt rakjuk bele a már nagylyukú reszelőn lereszelt almát, melyet már megszórtunk fahéjjal.



Na, felvidított?

kedd, június 29, 2010

Nyári vegyes gyümölcsleves


Nyári gyümölcsleves. Nálunk ez idény gyümölcsökből (plusz alma) áll, tejszínnel és hidegen. Nem turmixszoljuk, hanem élvezzük a puha, hideg gyümölcsöket a hideg, krémes levesben.
Az legkorábbi nyári gyümölcsleves élményem a nagymamámhoz kötődik, aki nyáron a nagy melegben mindig meggyel készítette, és nagyon sűrűre, krémesre. Jéghidegen, egy aranyos bögrében kaptam tőle, és mintha desszert lett volna kiskanállal kanalaztam a hőségben, a nyáriszünet gondtalansága közepette, a jéghideg, öreg kis házikóban. Ezek az emlékek nagyon sokat jelentenek. Emlékszem, sokat szaladgáltam a szőlő között, és sokszor felmáztam a cseresznye fára és onnan nézelődtem. Úgy éreztem olyankor, kívül állok a világon, és felülről szemlélem az életet... aztán este jött megint az isteni nyári gyümölcsleves. Köszönöm Mama!
Édesanyám is isteni gyümölcsleveseket készít, ezt itt ketten készítettük itthon. Jó móka volt együtt pucolni az almát, szeletelni az epret, szedni a ribizlit - melyet a nagyobbik kutyám is előszeretettel legel le a fáról (kis torkos). És hogy miért "nyári gyümölcsleves"? Azért, mert van egy téli változatunk is, ami teljesen más, de majd az is felkerül a blogba.
Nektek is vannak ilyen nyáriszünethez kapcsolódó gyermekkori emlékek, melyekben kulcsszerepet kap egy-egy étel?

Hozzávalók:
1 alma
2 maroknyi eper
1 maroknyi ribizli
1 maroknyi fekete ribizli
tejszín
liszt
1 tojás sárgája
víz
1 ek nádcukor (melaszos)
szegfűszeg, csipet fahéj

A gyümölcsöket megpucoljuk, felkockázzuk az almát, az epret pedig csak kettévágjuk (gusztább), és beledobjuk a gyümölcsöket a céledénybe. Felöntjük vízzel hogy éppen ellepje, majd jöhet a cukor, szegfűszeg és fahéj, majd felforraljuk és alacsony lángon kicsit főzzük hogy az alma puha legyen (5 perc). Utána jöhet a habarást tejszínből, kevés lisztből és 1 tojás sárgájából. Hűtve fogyasztjuk.

Ezekből a gyümölcsökből készült (csak háromszor ennyiből). Egy ilyen leves csak ISTENI lehet!


hétfő, június 28, 2010

Nyári gyümölcstál - A hónap kedvenc fotói


Számomra most már hivatalosan is megkezdődött a nyár, hiszen vége a vizsgaidőszaknak, de unatkozni nem fogok, hiszen már rengeteg recept vár a gépemen és a fejemben, melyeket alig várom, hogy elkészítsem, valamint a könyvtár polcain is sorakoznak a hívogatóbbnál-hívogatóbb olvasnivalók. Remélem másnak is ilyen fantasztikusan telik a nyár, számomra lehet, hogy ez az utolsó nyáriszünet, hiszen jövőre jön a nagybetűs Élet (ha az Ég is így akarja)!
Tegnap fantasztikus vegyes gyümölcs levest készítettünk, amely holnap kerül fel a blogra. Addig pedig következzenek a hónap kedvenc fotói.
Mind a kertben terem. Imádom a nyarat!


Remélem tetszettek a képek, én nagyon élveztem a fotózást! A következő napokban még több fotó és recept következik! Szép nyarat mindenkinek!

kedd, június 15, 2010

Gnocchi illatos paradicsom szósszal és parmezánnal


Ez volt ma az ebédünk. Igazából került rá kecskesajt is, de azt elfelejtettem rátenni fotózáskor. Egy könnyű ebéd tökéletesen megfelel ebben a meleg időben. A paradicsom szószba került fokhagyma és friss bazsalikom, evés előtt közvetlenül pedig leöntöttük egy jó adag fokhagymás-erőspaprikás olajjal és reszeltünk rá frissen parmezánt. Isteni volt.

Gnocchi illatos paradicsom szósszal

A Gnocchi receptje itt található a blogomban.

A paradicsomszószhoz a következő kell:
Friss paradicsomok, vagy eltett paradicsom
ízlés szerint fokhagyma
só, bors, cukor
friss bazsalikom levelek megmosva, felaprítva
parmezán a tetejére

  1. A gnocchit a leírtak szerint elkészítjük, kifőzzük.
  2. A paradicsomokat felaprítjuk és nagy lángon kevergetés mellett főzzük (főzzük el a levét).
  3. Belekerül a só, bors, cukor, bazsalikom és a vége felé a fokhagyma is összetörve vagy felaprítva kicsire. Főzzük el a levét, finom krémes lesz.
  4. A gnocchit szedjük tálakba, öntsük le a paradicsom szósszal, hintsük meg parmezánnal, egy-két bazsalikom levéllel és tálalhatjuk.

vasárnap, június 13, 2010

Születésnapi Zserbó fagylalt


Páromnak ma van a születésnapja. Nem szereti a tortát (a tésztáját nem szereti), viszont a zserbó az első számú kedvence. Isteni zserbót Édesanyám tud készíteni, azt úgy sem tudnám reprodukálni, ezért kitaláltam, hogy elkészítem fagylaltban. Frenetikus lett. Párom hosszú percekig csak szorongatta a fagylaltos kelyhet és csukott szemmel élvezte az ízeket, míg az én kis szivem ablakrezgető hangerővel vert az ítéletig: 10/10. Boldogabb nem is lehetnék. Krémes, dió fagylalt az alapja, benne lekvár márvány szerűen, tetején pedig csokoládé szósz és ropogós dió.



Zserbó fagylalt

250 ml tej (3.8%)
500 ml tejszín
5 tojás srágája
120 g cukor
3 ek Amaretto likőr
8 ek barack lekvár
80 g darált dió
3 maroknyi dió aprítva
100 ml víz
50 ml tej
4 ek kakaópor (jó fajta!)
4 ek cukor
 
  1. A 250 ml tejet a cukorral felforralom. Közben a tojás sárgákat felverem kézi habverővel, majd  a forró tejet nagyon lassan, folyamatos keverés mellett hozzáöntöm. Ezután ezt visszateszem a lassú tűzre, és folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzöm.
  2. Ha besűrűsödött, hozzáöntöm az 500 ml hideg tejszínhez. Belekeverem a darált diót, Amaretto likőrt és hagyom hűlni. Hűtőben pihentetem egy éjszakát.
  3. A csokoládé szószhoz a vizet, tejet, kakaóport és cukrot egy edényben lassú tűz felett sűrűre főzöm. Hagyom hűlni ezt is.
  4. A fagylalt alapot a céledénybe öntöm és a fagyasztóba teszem. Ezután kb. 5 órán keresztül óránként turmixszal megkeverem. Az utolsó keverés után kanállal belepotyogtatom a lekvárt és keverek rajta egyet (nem keverem el, az a cél, hogy nagyobb adagokban legyen benne). Majd visszateszem a fagyasztóba és hagyom megfagyni.
  5. Mikor megfagyott a tetejére öntöm a csokoládét, arra pedig rászórom a darabolt diót. Visszarakom a fagyasztóba és kész. Annyira krémes lesz, hogy a fagyasztóból kivéve rögtön lehet adagolni.

szombat, június 05, 2010

Epres, tejszínes-túró torta

Végre itt a nyár! És mivel ünnepelhetnénk jobban, mint az eperrel? Számomra a vizsgaidőszak még mindig tart, ezért sok időm nincs az étellel bíbelődni, mégis nagyon vágyok valami kényeztetésre a sok horror közepette, ezért erre a tortára esett a választásom. Édesanyám sokszor készít tejszínes-túró tortát, amit imádok, ezért a túrókrém az Ő receptje, a többi az én kreációm. Köszönöm Anyu!
Ez a túrótorta tejszínnel készült, nincs benne zselatin. Alapja keksz, a tetején pedig tejszínes csokoládé van (ganache), és a tejszínes-túró alatt pedig gyönyörű, óriási, piros eper szemek sorakoznak. A torta diétásnak mondható, ugyanis fél zacskó vaníliás cukron kívül nincs benne cukor. Bizony. A csokoládé pedig jó minőségű étcsokoládéból készült. Az íze pedig könnyű, üde, gyümölcsös....fantasztikus! (Jah, és kb. 10 perc alatt kész.) 


 

Epres, tejszínes-túró torta

Az alaphoz
80 g Győri Zabfalatok
40 g felolvasztott vaj

A töltelékhez
kb. 20 db nagy, érett eper
250 g zsíros túró
120 g tejszín felverve
1/2 zacskó habfixáló
1/2 zacskó vaníliás cukor
1 kk citromlé

A csoki mázhoz (ganache)
100 g jó minőségű étcsokoládé
100 ml tejszín felmelegítve
  1. A Győri zabfalatokat összetörjük mozsárban, majd összekeverjük az olvasztott vajjal és belelapogatjuk a 18 cm-es tortaforma aljába. Rásorakoztatjuk az epreket (szorosan), majd a hűtőbe tesszük.
  2. A tejszínt habosra verjük a vaníliás cukorral és habfixálóval, majd alaposan hozzákeverjük a túrót és a citromlevet. Majdnem habosnak kell lennie. Ráöntjük az eprekre és elsimítjuk.
  3. A csokoládét felaprítjuk és gőz felett megolvasztjuk. Mikor megolvadt, a felmelegített tejszínt kézi habverő segítségével hozzáöntjük és homogénre keverjük (fontos,hogy meleg legyen a tejszín, különben megdermeszti a csokit egy pillanat alatt, de ilyenkor sem kell pánikolni, mert ki fog simulni, csak kicsit több munkával), majd a torta tetejére öntjük, elsimítjuk. Hűtőben tároljuk. Szerintem legjobb előző este elkészíteni.
Gyorsan elfogyott...

szerda, június 02, 2010

Habkönnyű muffin ropogós kalapban

Egy vallomással kezdeném: ez a muffin, nem muffin, hanem cupcake (avagy magyarul minitorta). Az esszenciális különbség a kettő között, hogy a muffin olajjal készül (folyamat: nedves összetevőket a szárazokhoz), addig a minitorta vajjal (folyamat: vajat habosra keverjük a cukorral stb.), valamint, hogy a muffinba minden finomság kerül és többnyire reggelire fogyasztjuk, a minitortán pedig van máz, vagy krém (mini torta). Nálam ezentúl minden muffin lesz, aminek nincs krém a tetején, ugyanis nem szeretem az olajjal készült tésztákat, mindent vajjal készítek (sokkal könnyebb a tészta és tovább puha és friss).

Ez a muffin tényleg habkönnyű, még másnap is! A tetején lévő ropogós morzsa pedig finom kontrasztot ad az alatta lévő puha, omlós tésztának. Tartalmát tekintve ez egy igazi egészséges, mindent bele muffin, ugyanis került bele répa, alma, dió, kókusz és persze a kihagyhatatlan zabpehely. Az ízek nagyon finoman összeérnek, ezért nem tűnik ki egyetlen íz sem külön, nem tolakodó egyik sem, hanem egy új ízt alkotnak. A cukor még kevesebb, mint eddig, számomra ez így tökéletes, azonban, ha valaki kifejezetten édesen szereti, akkor az tehet többet.
 

Habkönnyű muffin ropogós kalapban

16 muffinhoz
120 g vaj
110 g nádcukor
3 tojás
1 tk citromhéj
1 tk fahéj
130 g teljes kiőrlésű liszt
50 g sima liszt
1/2 tk szódabikarbóna, sütőpor, só
1 répa lereszelve (kislyukún)
1 alma lereszelve (nagylyukún)
30 g reszelt kókusz
2 nagy marék dió durvára aprítva
60 g zabpehely

A ropogós kalaphoz:
60 g zabpehely
30 g liszt
50 g cukor
csipet só
2 maroknyi durvára aprított dió
35 g hideg vaj

  1. A sütőt melegítsük elő 175°C-ra.
  2. A puha vajat habosra keverem a cukorral, majd hozzádobom a tojásokat, citromhéjat és fahéjat is.
  3. A lisztet összekeverem a sütőporral, szódabikarbónával, sóval és hozzákeverem.
  4. Hozzáadom a répát, almát, kókuszt, diót és zabpelyhet (ha van otthon nagyszermű aranymazsola azt is!).
  5. A ropogós kalaphoz az összetevőket egy tálban összegyúrom az ujjbegyeimmel, amíg homokszerű nem lesz (robotgépben is meg lehet csinálni). 
  6. A muffinformákat 3/4-ig megtöltöm tésztával, majd a tetejére megy a ropogós kalap. 25 percig sütöm.