Alapokanyagok/Tippek

Alapanyagok és helyettesítések

Lisztek/helyettesítők

Mandulaliszt: A boltban is megkapható a mandulaliszt, azonban én inkább itthon szoktam a mandulát (melyet héjastus veszek) ledarálni a háztartási gépem S késével. Egészen apróra le lehet darálni, azonban nem lesz fehérliszthez hasonlóan por szerű. Süteményekbe tökéletesen helyettesíti a lisztet. Állagra puha, nagyon könnyű, vizes piskótaként például szinte habszerű tésztát kapunk vele. Folyadékot nem vesz fel, mivel a mandula olajos mag, így még hozzá is "ad" a piskótákhoz. Ízben ha nem édesítjük a piskótát is kellemes, kissé édeskés, illatos tésztát kapunk. Az egyik kedvencem.

Darált dió: Olajosabb és nagyobb szemű, mint a darált mandula. Ízét kifejezetten az édes piskótákhoz/muffinokhoz használom. A megfelelő arányban használva tökéletes ízt és állagot ad. Legjobban a kókusszal szeretem felesben, vagy 2:1 arányban használni. Finom, puha tészát készíthetünk vele, de egy fokkal nehezebbet, mint mandulával, azonban véleményem szerint még mindig könnyebb és finomabb, mint a hagyományos lisztek.

Mák: A mák karakteres ízét nem kell bemutatnom senkinek. Édességek készítésénél tökéletesen lehet kiváltani vele a hagyományos liszteket, de érdemes adni folyadékot a tésztához, mivel a mák vesz fel némi folyadékot. Könnyű, ám tömör tésztákat lehet vele készíteni. Kesernyés íze ellenére tökéletesen elég egy kis mézzel édesíteni, a két összetevő harmóniát alkot.

Bolti kókuszreszelék: Manapság már minden boltban lehet kapni, állaga a fűrészporhoz hasonlít, íze pedig csak kissé édesebb. Süteményekben tökéletesen lehet vele helyettesíteni a lisztet, azonban folyadékot vesz fel bőven, így ennek megleleően kell kombinálni. Kellemesen édeskés ízt és illatot ad a süteményekhez.

Házi kókuszreszelék: Kókuszreszeléket minden boltban lehet kapni, azonban ha van kéznél kókusz, akkor én mindenképp a házilag elkészített reszelékre szavazok. Olajosabb, ám sokkal enyhébb ízű, és finomabb illatú, mint a bolti társa. Elkészítése nem macerás, főleg akkor nagyon praktikus elkészíteni, ha a folyamatban keletkező kókusztejet szeretjük és elhasználjuk.

A következőképp használjuk fel a kókuszt: egy filéző késsel, vagy vékony, éles konyhakéssel megpróbáljuk kilyukasztani a kókuszdión lévő három lyuk egyikét. Ezekből kettő nem, de egy könnyen átlyukaszható. Miután ez megvolt és kiengedtük egy szűrőn át egy pohárba az értékes, és nagyon édes kókusz vizét jöhet a kókusz feltörése. Egy bárd, vagy hasonló kaliberű konyhai kés (amely kellőképpen súlyos és széles) nyakával (nem az élével/pengéjével) a kókusz közepére mérünk közepes erősségű ütéseket, miközben a kezünkben körbe forgatjuk. Mindez egy gyenge nő számára is kivitelezhető. Körülbelül 3-5 perc alatt ketté törik a kókuszdiónk. Ekkor egy másik késre váltunk: egy gömbölyű élűre, mellyel benyúlunk a kókusz kemény és puha héja közé. A kókuszdió külső, kemény héja alatt van egy puhább, vékonyabb héj, mely rá van tapadva a kókusz húsára, azonban jól látható a kettő héj talákozása. Benyomjuk oda a kést és felfeszítjük a húst. Ez egy 5-10 perces munka. Ezután csak le kell vágni róla a puha héjat, bedobni az aprítóba és kész a kókuszreszelék. Ez egy nagyon zsíros, nedves, puha reszelék. Ha rögtön felhasználjuk isteni finom sütink lesz, azonban ha nem rögtön használjuk fel, vagy szeretnénk kinyerni belőle a kókusztejet, akkor a következő lépés a kókusztej kifőzése. A kókuszreszeléket egy edénybe tesszük, melyet felöntünk vízzel ízlés szerint (én mindig csak épp annyi vizet öntök hozzá, hogy keverhető legyen,de sűrű).Alágyújtunk, felforraljuk, majd elzárjuk és pihentetjük fél óráig. Ezután én szűrőn át szoktam leönteni egy üvegbe, közben erősen kinyomkodva kanállal, de Édesapám például a krumplinyomóval sajtolja ki belőle az utolsó cseppet is. Ezután a kókusztej mehet a hűtőbe, a reszeléket pedig bedobjuk a sütőbe egy lapos tálon jól eloszlatva kb. 140°C-ra és addig szárítjuk, míg kellően száraz. Kb. 30-40 perc. Ezután sötét, hűvös helyen egy dobozban eláll 5-7napig. Addig használjuk fel. A módszer kikísérletezése Édesapám érdeme.

Lenmagliszt: Nagyszerűen keverhető a többi liszttel és rengeteg vitamint tartalmaz.

Rizsliszt: Habár a rizsliszt nem számít paleonak a rizs tiltottsága miatt, gluténmentes étkezésbe nagyszerűen beilleszthető. Akinek van otthoni malma, annak ajánlom, hogy házilag készítse el a rizslisztet: mossa meg a rizst alaposan, több soron, majd szárítsa ki sütőben vagy a napon, majd darálja le finomra. Tapasztalatom szerint két hétig eltartható (tovább még nem próbáltam). Használata egyszerű, tésztáknál nem kell gyúrni, viszont több folyadékot igényel, amelyet utólag már nem szív fel. Finom palacsinta  készíthető belőle. Habarni és sűríteni is lehet vele.

Kukorica liszt: Nem paleo, de gluténmentes. Tartalmaz keményítőt is. Kenyerek, piskóták, lapos kenyerek készíthetők belőle, habarásra, sűrítésre lehet használni.

Zabpehely liszt: Alapvetően a zab gluténmentes, azonban amelyik zabpehely lisztre nincs ráírva, hogy GM, annál nagy a valószínűsége a malomban őrlés során keletkező glutén szennyezésnek, ezért arra érzékenyeknek nem ajánlott általánosan. A zab nem számít paleonak, vannak akik viszont fogyasztják. Kompromisszum.

Tejek/helyettesítők

Szójatej/Rizstej/Zabtej: Nem paleo, de tökéletesen használhatók minden rencepbe, melyhez tej kell, kávéba vagy más italokba (pl. turmix).

Kókusztej: A bolti kókusztejből én az Alnatúra félét használom, melyet főként a DM-ben lehet kapni. Azonban, ha tehetem, akkor házilag elkészített kókuszejet használok, melynek elkészítése fentebb, a Házi kókuszreszelék elkészítésénél található. A házi kókusztej íze sokkal enyhébb, mint a boltié, már-már semleges. Zsírtartalma ugyanúgy magas. Hűtőben, üvegben 5-7 napig tartható el. Sütéshez és főzéshez egyaránt lehet használni, de akár turmixokhoz, kávéhoz, kakaóhoz is tökéletes választás.

Mandulatej: Házilag is elkészíthető. Paleonak számít.

Vajak/helyettesítők

Mandulavaj: A mandulavajat mióta felfedeztem azóta imádom. Az állaga sűrű, krémes, a mogyoróvajhoz hasonló (peanut butter). Az íze enyhe, kissé édes, de egy átlagos ember számára semleges. Csak mi, akik igazi ételeket eszünk érezzük a finoman édeskés ízét. Ezért tökéletes mindenféle süteménybe, édességbe. Az elkészítése pofon egyszerű: Veszünk annyi mandulát, amennyi vajat szeretnénk kapni, és a héja eltávolítása nélkül beledobjuk az aprítóba és kb. 12 percig folyamatosan nyomatjuk az aprítás, néha egy-egy pillanatra megállítva és lekaparva az aprító oldalához ragadt darabokat. Tökéletesen sima, krémes, olajos "vaj" lesz a végtermék. Az olyan süteményekben, melyekben fontos a vaj állagot adó szerepe mindenképp ezt használom, például a Brownieban.

Kókuszolaj: A kókuszolaj tökéletesen használható olyan süteményekbe, bonbonokba, krémekbe, mázakba, ahol nem dúsítani kell mint pl. a mandulavajjal, hanem szilárdítani, ugyanis szobahőmérsékleten szilárd, hevítve pedig folyékony halmazállapotú. A nem szűz, szűrt, főzéshez-sütéshez ajánlott olaj íztelen, szagtalan.
Én ezt a fajtát használom. 

Ghí: Paleonak számít, miután a vajból teljesen eltűnik a tejcukor (laktóz) és tejfehérje (kazein) tartalom, így arra érzékenyeknek kiváló. Házilag is elkészíthető. Én személy szerint nem használom. Főként sós, indiai ételekhez érdemes használni, ahova a recept szerint is az kell, miután egy különleges ízt, aromát ad az ételnek.

Olíva olaj és egyéb olajok: sütéshez/főzéshez/salátákhoz.

Lenmag olaj: salátákhoz, sütés nélküli ételekhez, raw használom. Kevés kell belőle, nagy mennyiségben elvileg egy gondot okozhat.

Cukrok/helyettesítők

Méz: Közepes GI-jű, azonban nagy előnye, hogy a szervezet másként reagál rá, mint a finomított cukrokra. A mézben rengeteg vitamin van (B1, B2, B3, B5, B6, C) és ásványi anyag (Ca, Cu, Fe, Mg, Mn, P, K, Na, Zn) és természetes antioxidánsok. Számos betegségre jótékonyan hat, erősen immunizál. További információt itt találtok: http://mez-mez-mez.blogspot.com/. Sütéshez-főzéshez, ízesítéshez egyaránt használható.

Juharszirup: habár nem számít kifejezetten paleonak, mégis annyi előnye van, hogy számos vitamint (B1, B2, B3, B5, B6)és ásványi anyagot tartalmaz szintúgy, mint a méz (Z, Mn, Ca, Fe, P, K) és alacsony  kalória tartalmú, erősen immunizáló hatású. Tudományos kutatások igazolják, hogy segíti a 2-es típusú Diabétesz gyógyulásában. Különleges, karamellás-vaníliás íze van (tartalmaz vanillint), amely különleges ízt ad ételeinkenk. Sütéshez-főzéshez, ízesítéshez egyaránt használható. 

Xilit/Nyírfacukor: Paleo, alacsony GI-jű és kalória tartalmú. Sütéshez-főzéshez egyaránt használható, teába, kávéba etc.

Stevia: paleo, 0 kalória tartalmú, cukorbetegek is bátran használhatják, mivel egyáltalán nem emeli meg a GI-t. Jellegzetes mellékíze van viszont, amelyet sokan nem szeretnek, sokan pedig kifejezetten megszeretik.