vasárnap, november 20, 2016

Thai tökös curry (vegán)


Vettem egy fél tököt (butternut squash), ami már pár napja bent ült a hűtőben, mivel nem tudtam eldönteni mi legyen vele. Ehhez hozzá jött, hogy múlt hét óta nem vágyom a csirkére, de nagyon más húsra sem, de nagyon nem. Talán besokalltam volna? Én, a hardcore húsevő? Hát, lehet. 
Aztán nézegettem a Pinterestet, és rátaláltam a Pinch of Yum blogban egy vegán thai curryre, ami nagyon megtetszett. Még sosem csináltam ilyesmit, ezért úgy döntöttem megcsinálom, csak az édes buri helyett a tököt tettem bele (amúgy is hasonlóak). Sikerült kicsit elsóznom (pont nekem, aki inkább sótlanul főz), de korrigáltam egy kis cukorral (ajjaj) és limeal. Muszáj volt menteni a menthetőt, de így is igazán finom lett. Egy nagyon gyors, húsmentes, krémes étel, amihez a thai piros curry pasztán kívül semmi egzotikus nem kell. Ha adhatok egy tippet, szerintem az otthoni hideg időjárásba ez tökéletesen beleillik, csak fejeljük meg a legelején egy kis chillivel még. 

Gyerekbarát tipp: Mint az előző receptemnél is, itt is azt csináltam, hogy mikor már minden benne volt a serpenyőbe, utolsóként adtam hozzá egy teáskanál piros curry pasztát, azt alaposan elkevertem, majd kb 5 percnyi főzés után szedtem ki Bogyókámnak belőle. Ez az ő adagja. Ezek után a sajátunkba még tettem 2 teáskanálnyi pasztát, az csípősebb, ütősebb lett. :) A tányérjában összekevertem a rizzsel és elnyomkodtam a tököt villával. Nagyon ízlett neki.

Bogyóka tányérja. Szívesen kóstol mindenféle új ízt. 

Thai tökös curry

4 főre
2 evőkanál ghee
egy termetes fél tök (butternut squash)
3 maroknyi spenót
4 shalott hagyma
1 doboz (4dl) zsíros kókusztej
3 teáskanál thai piros curry paszta
fél lime leve
ízlés szerint só

Elkészítés: A tökről lefaragjuk a héját és felkockázzuk kicsire (előbb fől át). A serpenyőbe tesszük a gheet, ahhoz adjuk a tököt és a hagymát. Mikor a tök félig puha, hozzáadjuk a spenótot és átkeverjük, amíg megfonnyad (lehet meg kellett volna abálni előtte). Mikor összeesett a spenót, hozzáadjuk a kókusztejet és a curry pasztát. Végül só és lime lé. Rizzsel tálaljuk. 

Remélem ízleni fog, nekünk nagyon bejött! :)

péntek, november 18, 2016

Tom Kha Khai - Thai kókuszos leves


Ezt a levest legelőször Thaiföldön kóstoltam, ahova Katarból ugrottunk át még annó tavaszi szünetben. Emlékszem, hogy egy nagy és igencsak mély tányérban hozták ki, tele hússal és gombával, tűzforrón, mellé egy csésze rizzsel tálalva. Mert hogy eredetileg ezt curryként fogyasztják rizzsel, nem pedig mint mi a levest, önmagában. Már a legelső falatnál megfogott és, mint sok más thai fogással is, éreztem, hogy életem egyik nagy kedvence lesz. Az ízek csak úgy robbannak az ember szájában, és még többet és még többet akar belőle. Akár minden nap meg tudnám enni. Otthon a Kis Parázs nevű étteremben egész jól készítik, máshol otthon nem kóstoltam. Azonban a sajátomat még annál is jobban szeretem. :) 
A hozzávalók beszerzése otthon nem túl egyszerű és nem is olcsó, és ha kicsit sznob akarok lenni, akkor azt mondom, ha nincs meg hozzá minden ne is kezdjünk bele. Otthon a Culinárisban láttam a hozzávalókat, sőt, ott kapható zacskósan készen a fűszerek pasztásítva vagy szárazon összekészítve. Teljesen jó úgy is. Itt, Katarban nagyon könnyű hozzájutni az alapanyagokhoz, és rendszeres vendég lesz ez a leves. Van egy pár fortély, de önmagában végtelenül egyszerű elkészíteni.

Tipp: ha kisgyerek van a háznál, akkor először csak egy fél kanálnyi piros curryt adjunk a leveshez majd szejünk ki nekik, és ezután toljunk bele több red curryt a felnőtteknek. :) Kisfiam is nagyon szereti (17 hónapos). Legközelebb, hogy egy kicsit laktatóbb legyen, teszek bele egy kis basmati rizst (mint a lencse levesbe szokás itt). 

Ez mind belemegy egy 4 főre való adaghoz

Tom Kha Khai

4 főre
40 dkg csirke mell vagy filézett comb kockákra vágva
6-8 shalott hagyma 
40 dkg (kb) gomba (én kihagytam)
kb.8 kaffir lime levél (az élénk zöld a képen)
4 szelet szárított galangal
4 citromfű
1-2 lime leve
1 doboz kókusztej (zsíros nem light)
só kb 1 tk 
cukor kb 2 evőkanál *
1 csokor friss koriander (vagy száraz 1 evőkanál)

*A cukrot elhagyhatjuk, de akkor a sóval és a lime lével is óvatosabban bánjunk. Viszont ha autentikus leves szeretnénk készíteni, amit szigorú cukor kerülőknek is legalább 1x javaslok, csak viszonyítás és ízélmény miatt, akkor tegyük bele ez egyszer. A só és cukor csak kb. adagok, a lényeg, hogy apránként kell adni ezeket a legvégén addig, amíg ki nem hozza a leves erős aromáját. Ugyanis a só, cukor és a lime felerősítik és összehozzák az ízeket, ezért kellenek nagy mennyiségben.

Elkészítés:
A kókusztejet egy fedővel rendelkező edénybe öntjük és hozzáadjuk a kaffir lime leveleket,  a szeletelt galangalt és a kb. ujjnyira felszeletelt citromfüvet. Az edényt lefedjük és pöszögtetjük (nem forraljuk!) kb 20-30 percig. Ezután leszűrjük a kókusztejet a fűszerektől, és félretesszük. A fűszerektől könnyes búcsút veszünk.
Egy nagyobb edénybe, amibe a leves főzni szeretnénk, beletesszük felkockázott csirkét (én comb filéket szoktam mert finom puha), és felöntjük pont annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Hozzáadjuk a rusztikusan nagyobb darabokra aprított shalott hagymákat is.Érdemes egy kicsit szélesebb lábost használni. Nem kell sok víz, tehát épp csak ellepje. Pöszögtessük, amíg a hús megfől vagy legalábbis olyan 70%-ot elér a főzöttségi állapota.
Mikor a hús jónak tűnik, hozzáöntjük a kókusztejet (a fűszerek nélkül), majd átkeverjük. Adunk hozzá egy kis sót, cukrot, koriandert és 1 limeot. Óvatosan pöszögtetjük, SOSEM FORRALJUK mert kicsapódik a kókusztej zsírja és oda az istenien krémes állag. 
Kóstolunk. Ha kell, további só, cukor, lime és kóstolás. Én ezt a só, cukor, lime és kóstolósdit eljátszom vagy 4x mire tökéletes. Forrón tálaljuk. 

Tipp: Autentikusan ehhez még adnak egy kis halszószt. Nekem nem jön be, ezért nem adok, de amúgy csak kb 1 teáskanálnyi kell. 

Egy a leves brutálisan jó. Nem tudom volt-e valaha a Földön bárki, akinek nem jött be. És amikor azt mondom "bejön" úgy értem leesik a székről olyan jó. Érdemes felkutatni a hozzávalókat (Culinaris) és legalább 1x kipróbálni. ;)

hétfő, november 14, 2016

Grillezett padlizsánok arabosan (paleo)


A padlizsánokat ehhez a mentás-korianderes bárányhoz szoktam tálalni, de szerintem mindenféle sült és grillezett húshoz szuperül passzol. Nagyon könnyű és gyors elkészíteni, és nincs füstölés vagy sütőben babrálás.

Nemrég vettem egy 3 az 1-ben grill-szendvics-gofri sütőt és habár férjem azt jósolta, hogy nem lesz kihasználta, mióta megvettük, minden nap be van kapcsolva. Imádom! Annyira sokrétűen ki lehet használni és állatira gyors dolgokat lehet vele összedobni, ami egy kisgyerek mellett nagy előny.

Grillezett padlizsánok arabosan

2 nagy padlizsánhoz (2 főre)
1 nagy marok friss, megmosott koriander
1 marék friss, megmosott menta
1 teáskanál balzsam ecet
1/2 teáskanál só (kb.)

Elkészíés: A padlizsánokat megmossuk, majd cikkekre vágjuk. A grill sütőt beizzítjuk. A koriandert és mentát apróra felvágjuk. Egy mély tányérba tesszük az összes hozzávalót és összekeverjük alaposan. A padlizsánokat SZÁRAZON berakjuk a teljesen száraz (olaj mentes!) grillbe és pár perc alatt puhára grillezzük. Amint kivesszük őket (villával) beledobjuk a pácba és hagyjuk hogy megszívja magát pár másodperc alatt egyik majd másik oldalon. Kivesszük és a tálaló edénybe tesszük. Ennyi. :) Ezt lehet melegen, langyosan, de hidegen is fogyasztani. 

Tipp: aki nem paleózik és fogyaszt tejterméket, öntsünk rá hidegen egy kis joghurtot, ez itt a módi az araboknál és biztos nagyon jól áll neki. 

Remélem ízleni fog ez a szörnyen egyszerű, mégis különleges köret!

Mentás-korianderes bárány borda (paleo)


Sok idő eltelt a blogon az utolsó recept óta. Sokkal jobban vagyok, Katarban is sikerült berendezkednünk. Bogyóval rendszeresen járunk játszós eseményekre, és mivel az idő is sokkal enyhébb, rendszeres játszótér látogatók lettünk. 
A jó kedvemmel az étvágyam is vissza jött, ami nem könnyíti meg a diétámat :), de legalább így a blogra is jobb napok várnak. Kezdeném is ezzel a csodálatos Ausztrál bárány bordával. Tudom, hogy otthon most sem bárány borda, sem friss fűszerek nincsenek, de gondoltam hátha ezzel egy kicsit elrepíthetem olvasóimat (van itt még valaki?) a nyárba. :)

Mikor először ettem bárány bordát itt (otthon nem láttam sehol), előre befűszerezett volt, szerintem korianderrel, mentával és ketchuppal. Nagyon finom volt, és a hús maga olyan puha, hogy számomra leginkább a májra hasonlít. Nagyon egyszerű megsütni, és mikor erre végre rájöttem, onnantól a fagyasztóban mindig volt bárány borda. Ha tudom előre, hogy másnap bárányt ennék, akkor este kiveszem a fagyóból, bedobom a hűtőbe, másnap reggel pedig elkészítem a pácot, amivel együtt egy zacskóba dobom és délig érlelem a hűtőben. A sütése sem nagy tudomány, kicsi olajon/zsíron, vagy én gheet használok, itt van belőle bőven, először ropogósra pirosra sütöm olyan 7-es fokozaton (villany) majd ezután 4-esen átsütöm. Hogy mennyi ideig nem mértem soha, eleinte kivettem és megvágtam
 egyet, most már nem kell, valahogy mindig ráérzek.

Szerintem ezt a pácot klasszul lehetne alkalmazni más húsokhoz is, ha kipróbáljátok, mondjátok el hogy sikerült! Ez a pác ezt a bárányt puhává, omlóssá, sósan-édesen, enyhén fűszeressé teszi. Ráragad és nem bírod megállni, hogy ne szopogasd le még a csontról is a rásült szószt. 
Sütés közben. Kerámia serpenyőben sütöm, ezt imádom.




Mentás-korianderes bárány borda
8 bordához a pác:
2 nagy marok friss, megmosott menta
1 nagy marok friss koriander
(rengetegnek tűnik, de nem az)
5 gerezd fokhagyma
kb 1 evőkanál balzsam ecet
1 evőkanál ketchup
valamilyen éteolaj kb 1 dl

Tipp: Ha nincs kisgyerek a háznál és szeretjük a csípős ízeket, bolondítsuk meg cayenne borssal vagy valamilyen chillivel, nagyon jól áll neki!

Elkészítés: Ha van egy kis aprítógépünk, abba tegyünk bele mindent és turmixoljuk össze. Ha nincs, akkor aprítsuk nagyon finomra a fűszereket és úgy keverjünk össze mindent. Öntsük egy fagyasztós zacskóba a pácot és adjuk hozzá a bárányt. Zárjuk le és masszírozzuk a bárányokba a pácot. Hagyjuk pihenni amennyit csak tudjuk, akár egy éjszakán át.
Sütés: kb 20 perc alatt megvan. Kerámia serpenyőbe (én így) tegyünk egy kis zsiradékot (én gheet) és kapcsoljuk fel 7-8-as fokozatra ha villany tűzhelyünk van (ha gáz nagy láng), majd folyamatosan forgatva süssük  piros-ropogósra. Ezek után vegyük le 3-4-es fokozatra és süssük még kicsit, amíg átsül (vagy enyhén rózsaszínre, ahogy szeretjük). 
Ha kész, húzzuk le a tűzről sózzuk meg és ne nyúljunk hozzá olyan 5-10 percig. Utána tálalhatjuk. 


Ha szeretnétek követni a katari kalandjainkat vagy látni miket eszünk, megtaláltok az Instagramon b.b.klara néven. ;)


szombat, szeptember 17, 2016

A szoptatás és a paleo - az elmélet és a gyakorlat

A képen nem én vagyok.

Már régóta fogalmazódik ez a kis írás, azonban a végső lökést egy olvasói email adta.

"a gyerek születése után a környezetem rábeszélt, hogy függesszem fel a paleot, mert nem lesz elég tejem....
Nem akarlak a részletekkel untatni, de a lényeg, hogy egy idő után azt vettem észre, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása után álmatlanság, fáradékonyság, rossz közérzet következik, ami paleo mellett pár nap alatt elmúlik. (Vércukor szintemet mértem, azzal nincs probléma.)

Normális, hogy ennyire nem tolerálom a finomított szénhidrátokat?" Timi
Nagyon érdekes kérdés, amit Timi felvetett, ugyanis én is hasonló cipőben jártam. Ez a bejegyzés amolyan coming out is kicsit (vagyis bevallás) és remélem nem fogok sok hideget kapni ezért.


"Coming out"

Én még a terhességem közben vezettem be plusz, nem paleo, ám de szigorúan gluténmentes szénhidrátokat, mint a rizs és a gluténmentes kenyér. Most leesett az állatok látom, de azért olvassatok tovább... Körülbelül a 6.hónapnál járhattam, mikor iszonyú éhség tört rám paleo mellett és a világ összes zsíros húsa és brokkolija vagy édesburgonyája (amiket imádok) sem csillapították a végtelen étvágyamat...ez a végtelen étvágy folytatódott a szülés után a szoptatásnak köszönhetően. Még éjszaka is korgott a gyomrom (ezzel nem vagyok egyedül, tudtátok, hogy a szoptatással, vagy a tejtermeléssel akár napi 800 kalóriát is elégethet a szervezet? naná, hogy felfalnék mindent és mindenkit!) Mindeközben tökéletes volt a cukrom és minden értékem.

Azért a rizst és a gm kenyeret vezettem be, mert elég sok kitéteménynek kell megfelelnie az extra szénhidrátomnak:
1. tutira gluténmentes kell, hogy legyen és 
2. nem tudok paleo kenyereket fogyasztani, mert érzékeny vagyok a tojásra és azok dugig vannak vele, valamint 
3. a maglisztektől én is tartok a gluténmentességük kérdésessége miatt és sajnos 
4. kisfiam érzékeny a mandulára (ekcémája lett, amikor ettem). :/


Sokan mások is a rizst vezették be

Elég sok honlapon kutakodtam a témában, és amíg a brit kutatók rá nem kattannak a paleo és a szoptatás témára, sajnos be kell érni az internettel. :) 
Elméletileg nem kellene egyéb szénhidráthoz nyúlni DE ezeket a tanácsokat férifiak írták...és a gyakorlat *nem* kicsit más. Én is azt tapasztaltamm anut más, paleos anyukák is (Facebookon körbe kérdeztem), hogy kellett az extra szénhidrát és sokan a rizst vezették be, mint a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhető gluténmentes szénhidrátot. Én is bevezettem rizsliszt, rizstészta és alkalmankénti tejberizs formájában de nem mindennapi fogyasztásra. Kétnaponta. :)

 Sajnos rizs evés után én is hasonlót tapasztaltam, mint a kérdező. 
- hamar megéheztem és oltári éhes voltam, 
- nyűgösség, 
- fáradékonyság. 
A családomban a szüleim és a férjem is ettek rizst velem együtt (csoportosan változnak az étkezési szokásaink) és ők is ugyanígy érezték magukat így arra a következtetésre jutottam, hogy ezek teljesen NORMÁLIS reakciók. 

1. igazuk van a szoptatási tanácsadóknak (mindenben) nem a 4L napi víztől van tej
2. a rizstől nagyon sok tejem lett. Voltak időszakok, mikor később megpróbáltam elhagyni a rizst, de megcsappant a tejem...és ez nekem nem éri meg, mert szoptatás párti vagyok.


Miért okoz gondot a rizs?

Mivel paleoztunk, a szervezetünk beállt egy egyensúlyra, a vércukorszint egyensúlyban volt, azonban a rizs igencsak megdobja a vércukor szintet, aminek következménye a vércukor ingadozás (még ha csekély is, akkor is érezni) és ehhez társulhat a levertség a későbbi hirtelen étvágy. Ezen túl a gyomornak az emésztési folyamatokhoz (bélmozgások) komolyabb energia és vérmennyiség kell, és ezt az agytól vonja el, így lesz a "kaja kóma". 

Nálunk mikor 8 hónapos a kis lurkó vezettem be a húst is az étrendjébe, és sokkal jobban tűrt és kevesebb tejcsivel is beérte így ekkor lassan visszaálltam a  szigorú paleora (sans rizs) de odafigyeltem, hogy sok zöldség legyen és sok édesburgonya például. Mert a szoptatáshoz kell a szénhidrát. Nekem mindenképp. Magvakkal nincs gondom csak a mandulával, dióból mindig is sokat ettem és kókuszból is, úgyhogy csinálok majd paleos granolát reggelire. 
UPDATE: reggelire kellett a gluténmentes kenyér. Sajnos kellett, mert éjszaka nagyon sokat szoptatok és reggelre kimegy belőlem az erő és sajnos gm kenyér nélkül reggeli után megcsappan a tejem. Ez a valóság. :(

Minden esetre, amíg nem hízok az extra szénhidráttól az azt jelenti, hogy a szervezetem mindet hasznosítja a szoptatás érdekében, számomra pedig jelenleg top prioritás a tejmennyiségem fenntartása, így ez a legfőbb szempont. 


Mennyi kalóriát vigyünk be szoptatás alatt?

Kezdjük azzal, hogy egy aktívan, tehát igény szerint szoptató nő, napi 1L tejet is képes produkálni. Ami nem víz szerű, hanem zsírban gazdag. Ezt érdemes tudni mindenek előtt.

Én nem számolom sem a kalóriákat sem a szénhidrátot (még ilyen, mondhatni 90%-os paleo mellett sem kell), de egy nap erejéig kipróbáltam és meglepetésemre dugig ettem magam minden jóval és épphogy összejött a minimális kalória bevitel. Azóta sem számolom. 

Durva, de sokkal többet kell ennünk, mint azelőtt. Én pl. többet eszek, mint a férjem (na jó, dupla annyit...bőven dupla annyit) és nem híztam egy dekát sem  (persze nem is fogyok azon túl, amit lefogytam a kórházból hazatérve, ami 15 kg volt), mert mind a szoptatásra megy (tej termelésre), de azért azt is tudni kell, hogy igény szerint szoptatok, tehát ha Bogyókámnak olyan kedve van, egész nap rajtam lóghat. Ez alanyi joga. :) Amivel él is.

Nekem ez volt az első várandósságom és az első terhességem és kb. a kisfiam negyedik hónapjáig végigparáztam az egészet. A következő terhességemnél NEM fogom bevezetni a rizst semmiképp, mert nagyon pumpálta a súlyom, és vizesedtem is tőle a vége felé. 
Az, hogy a szoptatás megkezdésével bevezetem-e, az majd eldől az akkori igény szerint. Mindenesetre én az a mindent az anyatejért típus vagyok.

Én az igény szerinti szoptatásban hiszek. Ha lenne istene az iszsz-nek, akkor minden nap hálát adnék neki, mert ennek köszönhetem, hogy van tejem. Mindig, amennyi kell. Lehet, hogy a gének is közrejátszanak, de ebben kevésbé hiszek. 
Talán nem kellene az extra szénhidrát, talán kellene, most még nem tudom biztosra, de legközelebb mindenképp ki fogom próbálni és feszegetni a határokat. 

UPDATE: 15 hónappal szülés után
1 éves volt Bogyó, mikor letettem a rizst. A reggeli gm kenyeret leszámítva paleo voltam és vagyok. Heti 5x edzettem otthon magas intenzitással 20-30 perceket és 1.5 hónap után indult meg a fogyást, és fogytam, fogyok. Nagyon örülök neki, mert szeretném visszanyerni az erőm a következő babához.
Tejem még mindig van, de ennem kell hozzá bőségesen. Minden szép és jó. :)

Ha valakit érdekel az igény szerinti szoptatás, kizárólag ezt a honlapot ajánlom: www.lll.hu semmilyen más honlapon olvasottakat - ha csak nem szoptatási tanácsadó írja - ne higgyünk el. A szoptatás fejben dől el, szerintem nem genetikus (tapasztalatom szerint), elhatározás és kemény munka kérdése. (Javítva: biztosan vannak olyan esetek, amikor semmi sem segít, valószínűleg ott fizikai korlátai vannak.) Ha akarjátok, írok egy bejegyzést a saját szopis tapasztalatomról és küzdelmemről.



Nagyon kiváncsi lennék, nektek mi a tapasztalatotok a paleo és a szoptatás kapcsán?

kedd, március 15, 2016

Ember tervez, Isten végez...


Talán azt gondoljátok, hogy aki blogol, az könnyen lehet egy extrovertált személyiség, hiszen személyes dolgokat tesz a kirakatba... azonban én úgy gondolom, hogy a blogolás az pontosan az introvertált emberek törekvése a megnyílás felé. 
Én egy nagyon privát ember vagyok. Olyannyira, hogy nincs saját Facebook oldalam sem, és még fotókat is félve tettem fel a blogra. Ennek ellenére a Pocak Panna gasztroblogot nem szeretném csupán egy receptkönyvként kezelni. Sokkal több nekem annál, egyfajta inkognitóban lévő napló. Ha visszaolvasom a régi bejegyzéseimet látom, érzem, mennyit fejlődtem, milyen voltam a húszas éveik elején lévő fiatalok buzgalmával és milyen a harminchoz közelítve, megnyugodva, megbékélve a világgal. 

Ember tervez, Isten végez. Mikor hazaköltöztünk Magyarországra, nagy terveink voltak itthon. Találni jó munkát, családot alapítani, otthont létrehozni, letelepedni. Ebből egyet pipáltunk ki, Hála Istennek, a leghőbben vágyott reményem, kisfiam megszületése minden várakozásunkat felülmúlta. Azonban a munka és az otthon várat magára, pedig úgy érezzük mindent megtettünk érte. Óriási csalódások után, hosszan útkeresés és tépelődés után ismét megyünk külföldre, ismét Katarba. Vegyes érzelmekkel megyek, kissé érzelmileg megbénulva, hiszen habár nem tervezzük hosszú időre a kiruccanást, mégis, olyan hihetetlenül jó volt itthon a családdal, valamelyest együtt nevelve a kisfiamat szüleimmel, hogy vérzik a szívem, hogy el kell menni... 

Dühöt is érzek, mert itthon tartózkodásunk alatt, ismét láthattam mi folyik itthon, és mélységesen elkeserít, úgy érzem nincs remény. És mikor a reménytől fosztják meg az ember, akkor annál többet már nem vehetnek el.

Mély fájdalom van bennem, mert az elmúlt időszakban elveszítettem nagymamámat és mélyen szeretett, alig 32 éves unokatestvéremet is. Megtörtem...és hallgatok. Nem jönnek a szavak, nem jönnek a gondolatok, nem bírom rávenni magam, hogy írjak. Úgy érzem, minden arra mutat, hogy elvonuljak és odafigyeljek a mindennapok egyszerű örömeire és csak éljek. Éljek a mának, a kisfiam mosolyának. Nem jut erőm blogolni, nincs erőm többre.

Vonakodva, de leírtam ezeket a gondolatokat, mert akik olvasnak engem (köszönöm, hogy eddig kitartottatok!), azok csodálkozhatnak, hogy a decemberi lelkesedésem után mi ez a nagy csend... próbálom összerakni magam, próbálok megbékélni azzal a rengeteg csalódással és fájdalommal, ami az elmúlt fél évben ért minket.

Mert az élet megy tovább...

Köszönöm a türelmet, hamarosan remélem újra jelentkezek!

hétfő, január 18, 2016

Óriási tévhit a rezisztens keményítőkről (avagy miért nem paleo a burgonya, tápióka és társai)

miért-nem-paleo-a-tápióka-burgonya-rizs


Az előző  tápiókáról szóló című bejegyzésemben leírtam, hogy szerintem miért nem fér bele a szigorúan vett paleo étrendbe a tápióka és miért nem kimondottan egészséges az, hogy ha nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, vagy rendszeresen. Imádom, ha hagytok megjegyzéseket, még ha krtika is, és amint láthatjátok, komolyan fontolóra veszem. Érkezett is egy nagyon érdekes megjegyzés ehhez a bizonyoos tápiókás a bejegyzéshez, ami további kutakodásra késztetett a témában. 
A megjegyzés így szólt: "Tökjó, amit leírtál, de ennél kicsivel komplexebb a téma. A keményítő ugyanis az elkészítésétől függően másféleképpen tud működni az emésztésben, és például a rezisztens keményítő (a tápióka is az) nem emésztődik meg a gyomorban, hanem az előnyös bélflórának biztosít táplálékot (tehát kvázi rostként funkcionál), javítja az inzulinérzékenységet, és egyéb jó hatásai vannak (http://www.marksdailyapple.com/the-definitive-guide-to-resistant-starch/). - See more at: http://pocakpanna.blogspot.hu/2016/01/paleo-vagy-sem-tapioka-liszt.html#comment-form"
Igen, a helyzet az, hogy ez a téma ennél sokkal komplexebb és ahogy utána olvastam, sajnos sok "szakértő" internetes oldal cikkjeiből is kitűnik, hogy nagyon komoly félreértések és félremagyarázások vannak a rezisztens keményítőket tartalmazó ételek jótékony hatását illetően az interneten (főként angol nyelvterületen). 

Mi a tévhit?

A tévhit, amit most meg fogok dönteni, az az, hogy a burgonya, rizs, tápiók, zöld banán (és egyéb) élelmiszerek 
(1) rezisztens keményítők
(2) ennél fogva egészségesek, mert
(3) nem viszik fel a vércukor szintet
Nagyon egyszerűen fogom elmagyarázni, hogy mi a bibi a teóriában.

Én onnan tudom a tutit, hogy...

Először én is azt tettem, mint amit mindenki más tenne: körül néztem a neten a "szakértői" oldalak között (kezdve a marksdailyapple.com-mal, ami amúgy tök jó) és sok megosztó véleményt láttam: volt, akik szerint érdemes rezisztens keményítőt tartalmazó ételeket fogyasztani (a paleo diétában) és volt, akik megkérdőjelezték ezt. Ez még ugyan nem jelent semmit, a neten bárki leírhat bármit. Gondolkodjunk!
Melyik ételek tartalmaznak rezisztens keményítőt? Krumpli, rizs, tápióka, kukorica, zöld banán...igen, minden keményítő tartalmú étel. Na de nem úgy volt, hogy ezek egészségtelenek? Menjünk tovább...

Ezek után azt tettem, amit minden más kíváncsi blogger tenne: elkezdtem olvasgatni a tudományos, publikált cikkeket a témában. Tehát a releváns és megbízható információt kerestem, teszteket és az eredményeket, és igen érdekes felfedezést tettem. De kezdjük a legelején.

A keményítők 3 típusa

Alapvetően három típusú keményítőt különböztetünk meg:
- gyorsan felszívódót (tápióka)
- lassan felszívódót (bab félék)
- rezisztenst, avagy az egyáltalán nem felszívódót.

A gyorsan felszívódó szénhidrátokat mindenki ismeri, részben erről beszéltem a tápióka paleoságát feszegető bejegyzésemben is, ezektől tartunk mi paleosok, mint a tűztől. Gyorsan szívódik fel belőlük a keményítő, amiből glükóz lesz és túráztatja szegény hasnyálmirigyünket, mi pedig gyorsan leszünk tőle farhas éhesek. Nem szeretjük. :)
A lassan felszívódót szénhidrátokról mindenki tudja, hogy jók nekünk, mivel nem emelik meg olyan nagyon a vércukor szintet, mint a gyorsan felszívódó szénhidrátok. Ezektől tovább tűrünk, nem jön ránk farkas éhség, ezekért a hasnyálmirigyünk is hálás. Ilyenek főként a bab félék, zöldségek, mint a brokkoli, karfiol, uborka stb. 

A rezisztens keményítők

A rezisztens keményítő (RS=resistant starch) kifejezés olyan keményítőt takar, ami nem szívódik fel a vékony bélben, hanem lebontatlanul érkezik a vastagbélbe. Alább leírom, ez miért érdekes.
Előbb nézzük meg a négy típusát:

RS1 Fizikailag hozzáférhetetlenek (durván őrölt gabonák és magvak)
RS2 Rezisztens granulátumok (nyers krumpli, zöld banán, bab félék)
RS3 Retrográd (főtt majd lehűtött: krumpli, kenyér, kukorica, tápióka)
RS4 Kémiailag módosított keményítők

Rengeteg kutatást végeztek a témában (az élelmiszer ipar hálás szponzor ha a kukoricát vagy a burgonyát kell jobb színbe hozni a fogyasztóknak), és habár az eredmények változóak attól függően, hogy milyen körülmények között és milyen mennyiségű és mértékű RS-ekkel teszteltek, mégis, általános arra a megállapításra jutottak, hogy mivel a rezisztens keményítő feldolgozatlanul jut a vastagbélbe, ahol fermentálódik a rövid láncú zsírsavakat előállító mikroorganizmusok által, és pozitív hatással lehet a diabéteszre, egyes rák betegségekre, érrendszeri problémákra, a vastagbél egészségére, az elhízásra és a csontritkulásra. 

Ez eddig teljesen jó és pontos megállapítás, ezzel, így nincs is gond. De akkor mivel van?

A rezisztens keményítőket tartalmazó ételek és a félreértés

A probléma az, hogy ezek után, további belegondolás nélkül már odáig jutott pl. az amerikai paleosok egy csoportja, hogy nyers burgonyát esznek, mivel az "rezisztens keményítő". Sőt, tovább megyek, a Marksdailyapple.com-on ajánlják a burgonya keményítő nyers fogyasztását, de láttam már paleonak mondott rizses és krumplis recepteket is. Egy kis félreértés és a paleo át fog fordulni komoly keményítő fogyasztásba, és akkor persze, hogy jönnek a vélemények, hogy a "paleoval nem lehet fogyni" vagy a "paleoval nem lehet meggyógyulni". 

Ne értsetek félre, ha egy átszoptatott éjszaka után elém tolnátok egy kis lazacos sushit, akkor valószínűleg egy kis hezitálás után ugyan, de boldogan ugranék bele fejest, de nem áltatnám magam azzal, hogy ez paleo és egészséges (a főtt, majd lehűtött rizs tartalmaz RS-t), és legfőképpen nem ajánlanám olyan embereknek, akiknek vércukor gondjaik vannak vagy a PCO-tól szabadulna, vagy kisbabára vágyik! 
Nem posztom pálcát törni senki felett azért, hogy mit eszik, hiszen én is IMÁDOK ENNI (hahó, láttad már a receptjeim?) de féltem azokat, akik pl. nem tudnak angolul és nem tudnak utána nézni és esetleg rossz helyen kopogtatnak a javulás érdekében és rossz tanácsot kapnak.

A félreértés gyökere ott van, hogy nem olvasnak jobban utána, akik az okosságokat osztják. Ugyanis, gondoljunk csak bele, olvassunk csak vissza, milyen ételeket soroltunk a rezisztens keményítők közé? Ott van a rizs, a burgonya, a tápióka, a zöld banán...ezek mind egészségesek és fogyasztandók lennének? (a banánnan persze nincs bajom, de zölden?!)

Attól, hogy megfőzzük meg lehűtjük és hidegen fogyasztjuk őket, már jók is? 
Már nem is emelik meg a vércukrot?
 Dehogyis!

Tisztázzuk a témát

A keményítő tartalmú ételek nem csupán egy féle keményítőt tartalmaznak. Ergo nem mondhatjuk, hogy a nyers krumpli, a zöld banán, vagy a tápióka rezisztens keményítő, mert ez fél igazság, vagyis igazából 2%-os, de erről bővebben alább. A keményítők komplexen vannak jelen az élelmiszerekben, és hogy milyen arányban, az is tudható pontosan:

Egy brazil kutatásban (2) főként a tápiókára és az abban lévő RS-re koncentráltak, mivel a manióka (amiből kivonják a keményítőt, a tápiókát) gyökér a 6. legalapvetőbb szénhidrát forrás a világon, közel 800 millió ember fogyasztja (trópusi éghajlatú országok elsősorban), és Brazíliában akár 20kg-ot is elérhet a fogyasztása per fő per év. 

A kutatásban 33 féle tápióka tartalmú terméket teszteltek, és az abban lévő rezisztens és felszívódó szénhidrátot. Nem untatok senkit a kutatás módszereivel és folyamatával, legyen elég annyi, hogy kivesézték a srácok a témát rendesen, megvizsgálták minden irányból, ahogy csak lehet.
Az eredmény meghökkentő, tekintve, hogy odáig jutottunk, hála az interneten terjedő félremagyarázásoknak, hogy "a tápióka jó az inzulin szintnek és a nyers burgonya paleo lett". 

A tápióka lisztekben a következő keményítő összetételt állapították meg:

A teljes keményítő tartalom a tápióka lisztekben 80-98% között mozog.
Ebből a rezisztens keményítő 0.19-2.21% között van.
A felszívódó keményítő pedig 75-98% között van. 

tapioka-kemenyito-osszetetele-rezisztens-es-felszivodo


Tehát még egyszer, a tápióka lisztben (őrléstől, kezeléstől függően) legjobb esetben is csupán 2.2 százaléknyi rezisztens keményítő van! Emellett pedig legjobb esetben is 75 százaléknyi gyorsan felszívódó szénhidrát. Ennek az aránynak a tudatában, a tápiókáról semmiképp sem mondható el, hogy rezisztens keményítő. Ha már muszáj nevezni, akkor gyorsan felszívódó szénhidrát.

Amikor arról írnak, hogy a rezisztens keményítő egészséges, akkor a rezisztens keményítőre gondolnak izolálva, nem pedig a rezisztens keményítőt tartalmazó ételekre, amikben az elenyésző mennyiségű rezisztens keményítő mellett maga az étel tömény, sok esetben, gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaz!

Úgy gondolom, hogy ha az ember birtokában van a tényeknek (és nem a netes szóbeszédeknek), akkor mindenki felelősségteljesen el tudja dönteni, hogy neki mi fér bele kompromisszumként az étrendjébe, és mi nem. A paleoval szépen lehet gyógyulni, ha szigorúan betartjuk. Ha egészségesek vagyunk, akkor pedig, én szerintem, beleférnek a kompromisszumok, de vigyázni kell, nehogy elszaladjon velünk a ló, mert gyorsan visszaeshetünk az inzulin kilengések világába.
Szeressük az ételt és tudjuk a tényeket!


Ti olvastatok-e már a burgonya keményítő "áldásos hatásáról"? Esetleg próbáltátok-e már?


(1) http://jn.nutrition.org/content/131/9/2329.short
(2)http://www.scielo.br/scielo.php?pid=S0101-20612014000200012&script=sci_arttext
(3)https://www.researchgate.net/profile/Peter_Clifton/publication/11912409_Short-chain_fatty_acids_and_human_colonic_function_roles_of_resistant_starch_and_nonstarch_polysaccharides/links/0c960525dba5e60bb1000000.pdf





Paleo vagy sem: a tápióka liszt

tapioka-paleo-nem-egeszseges-kemenyito

Miután eléggé el voltam havazva az elmúlt két évben, nem nagyon követtem a magyarországi paleo változásait. Továbbra is őröltem magamnak a kis magvaimat és sütöttem a jól bevált receptjeimet szem előtt tartva a gluténmentességet. Azonban, miután Bogyóka megszületett, volt időm olvasni az üres óráimban (a szoptatás gyönyörű, ám de hosszú óráiban) és meglepődve tapasztaltam, hogy milyen óriási változáson ment keresztül a magyarországi paleo. Rengeteg új féle alapanyag és lisztkeverék bukkant fel, és mostanra már bármit elkészíthetünk, a kenyértől a nudliig. 

A maglisztek és a tápióka egy szempillantás alatt modernizálta a hazai paleo étkezést. Hogy mennyire jó nagy mennyiségben fogyasztani a zsírtalanított magvakat lisztként, arra talán később térek ki, jelenleg elemezzük ki a tápiókát. 
Lépésről lépésre...

MI A KEMÉNYíTŐ? Teljesen leegyszerűsítve egy olyan vízben oldhatatlan fehér por, ami glükózegységekből épül fel, és ami vízzel és savval glükózzá alakul át. Itt álljunk is meg egy pillanatra.
A glükóz más néven szőlőcukor, ami egy ultra gyorsan felszívódó szénhidrát. A gyomorban pedig gyomorsav van, ergo a keményítő a gyomorban ultra gyorsan felszívódó szénhidráttá alakul. A keményítő tehát nem paleo, ugyanis a paleo egyik alapelve, hogy kerülni kell a gyorsan felszívódó szénhidrátokat.
Azonban meg kell jegyezni, hogy a szénhidrátok felszívódását befolyásolja mivel esszük össze őket. Ettől függetlenül a keményítő a paleoban fekete bárány marad. 

MI A TÁPIÓKA?
A tápióka egy gluténmentes keményítő, amit a manióka nevű gyökérből vonnak ki. A maniókát világszerte használják nagyon régóta. Oké, ettől még nem lesz paleo. Mitől lesz az?
Attól lesz "paleo", hogy nem sorolható a gabonák közé, ugyanis a kutyatejfélék családjába tartozik, valamint gluténmentes, lektin és szaponin mentes, ergo ellenség mentes (kivéve a tényt, hogy tápiókát viszel be és a gyomrodban, ami ott glükózzá lesz és fölöslegesen pörgeti vele az anyagcseréd és a hasnyálmirigyed). 

Nézzük meg a tápértékét. 

A tápióka semennyi fehérjét vagy zsírt nem tartalmaz, 100%-ban szénhidrát. Sajnos magas a glikémiás indexe is. A kalória értéke is magas, hasonló a glutén-mentes gabonákéhoz. Az ásványi anyag tartalma pedig olyannyira minimális, hogy gyakorlatilag mondhatjuk: semmilyen beltartalmi értéke nincs. 
tapioka-taperteke-kaloria

Tehát paleos szemlélettel tekintve a tápiókára, semmilyen tápértéke nincs, sem zsír sem fehérje tartalma nincs (tehát nem tudunk tőle tűrni), viszont elég magas a kalória tartalma. 
Mégis, Magyarországon és külföldön is elfogadott a tápióka kompromisszumként a paleo táplálkozásban, azonban külföldön fokozottan felhívják a figyelmet arra, hogy ne a tápiókára alapozzuk az étrendünket, ne legyen a tápióka nagy mennyiségben és minden nap az étrendünk része, ugyanis nem tesz jót a vércukorszintnek.

Akkor miért használjuk a tápiókát a paleoban? 

Főként az állag javító képessége miatt, ugyanis keményítői voltánál fogva, igencsak jelentős mennyiségű folyadékot köt meg és ruganyossá teszi az ételt.

Hogyan használjuk a tápiákót?

Sokféleképp használható. Legfőképpen lisztkeverékekben található meg, vagy otthon azokhoz érdemes adni (pl. kókuszliszt, mandulaliszt) mivel ruganyossá teszi a "tésztát", de használható puding alapnak is, pl. tápióka puding tápióka gyönggyel vagy a tápióka liszt kiváltva a hagyományosan pudingokban használt kukorica lisztet. 

Saját vélemény:

A tápiókát én nem tekintem paleonak. Attól függetlenül, hogy nincs szaponin vagy lektin tartalma, ugyanolyan értéktelen szénhidrát, mint a kukorica, burgonya vagy a rizs. Inkább kompromisszumként tekintek rá, amivel kissé modernebbé tehető a paleo táplálkozás. 

Szerintem ha valaki azért paleozik, mert fogyni szeretne, vagy a vércukor szintjét szeretné rendezni, akkor én semmiképp nem fogyasztanám a tápiókát (rendszeresen). Én tudom milyen ez, hiszen én is Inzulin rezisztens voltam, PCOS-sel, pajzsmirigy alulműködéssel és rengeteg panasszal, de szigorú paleoval rendbe jöttem. Erről itt írok.

Azonban ha valakinek stabil a vércukor szintje, jó a testsúlya és esetleg még rendszeresen sportol is, akkor szerintem mértékkel belefér a tápióka. 

Lássuk a gyakorlatot.

Na, ennyit a Tápióka elméletéről. 
Gyakorlatban rengetegen használjátok a tápiókát. Lentebb láthatjátok a Facebookos körbekérdezésem eredményét. 
tapioca-paleo-nem-egeszseges-fogyasztás

98 főből 76 fogyaszt tápiókát, még hozzá rendszerességgel, sokan lisztkeverékekben. 
Ebből mit lehet leszűrni? Azt, hogy habár a paleo nagyon király dolog, egy idő után unalmassá válik a hús-zöldség-gyümölcs kombó és sokan személyre szabják, mint ahogy én is. Sokszor kiemeltem már, hogy szerintem akkor kell állati szigorúan hozzá állni és behunyt szemmel, imára kulcsolt kézzel csinálni a diétát, ha eredményt akarunk elérni. Tehát fogyni szeretnénk, izületi gondoktól megszabadulni, rendbe hozni a vércukor szintünket vagy az emésztésünket stb. hosszú a lista. Azonban, ha már mindezen túl vagyunk és csak fenntartani akarunk, akkor nyugodtan lehet ésszel testre szabni. Azonban ekkor is mindenkit mértékletességre intenék, ugyanis egy kis tápióka itt, egy kis tápióka ott és máris jön a cukorkóma és a rendszeres szénhidrát utáni vágy...

Ti használjátok a tápiókát? Tisztában voltatok az összetételével? Milyen gyakran fogyasztjátok?






kedd, január 05, 2016

Újévi fogadalmak


Eljött a várva várt új év, gyönyörű tiszta hótakaróval, mint egy új kezdet, egy tiszta lap. A legtöbben tesznek fogadalmakat, mint például "leszokok a dohányzásról" vagy "leadom a fölös kilókat". Én idén igyekszem olyan fogadalmakat kötni, amiket jó eséllyel meg is tudok tartani.

1. Lazán veszem a blogolást. Akik régóta követnek (lassan 7 éve blogolok) azok észrevették már, hogy ritkább az aktivitásom, mert hát sűrű az élet, ami szuper! A kisfiam lassan mászik, nagyon aktív baba, és bizony blogolni csak éjjel lenne időm... erről annyit, hogy nem egyszer aludtam el előbb, mint a kisfiam. :) Sok azonban az ötletem, és dübörög bennem sokszor az energia, mennék és csinálnám, ezért sokszor éreztem feszültnek magam "nem haladok a bloggal"!
Azonban rájöttem, hogy a blog az egy hobbi volt és hobbi is lesz mindig és a legjobb í]y tekinteni rá. Csak lazán. A kisfiamnak élek most.

2. Önzetlenebb és türelmesebb leszek. Ezt nagyon sokszor megfogadtam már. Talán sokan mondanák rám,hogy nagyon türelmes vagyok és önzetlen, lehet, hogy sok emberhez viszonyíva az is vagyok, de nekem csak az számít, hogy én annak érzem-e magam teljességében. És még van sok fejlődni valóm! Úgyhogy hajrá 2016, tegyél csak próbára!

3. Pozitív szemlélet és előre tekintés. A legkönnyebb egy új helyzetben a legrosszabbat meglátni. "Úr Isten, mi lesz velünk?" Igen, én is így vagyok, nem is olyan rég hagyta el ez a mondat a számat...sajnos..vagyis szerencsére :) az életünk még mindig nem stabil és kiszámítható, sokszor jön egy újabb, beláthatatlan kanyar. Muszáj szemlélet módot váltanom és mindenben meglátni a pozitívat, keresni, hogyan sülhetne el jól.

4. Elolvasok 5 könyvet. Kis Bogyókám mellett nincs túlságosan sok időm, de a szoptatás szüneteiben és ha lesz magamra egy cseppnyi kis időm is olvasni fogok. Öt könyv nagyon kevés egy évre, de gondoljunk bele igazán...hány könyvet olvasunk el egy évben? Manapság mindenki a híreket olvassa a neten és a Facebookot. Ezen változtatok idén. Már el is kezdtem a The Martian című könnyvel. Kisbaba mellett filmezni nem igazán tudunk, de legalább több idő jut az olvasásnak így! (Pozitív szemlélet!)

Nektek mik az új évi fogadalmaitok?