Daring Bakers: Crostata (gluten-, sugar- and lactose-free)

The 2010 November Daring Bakers’ challenge was hosted by Simona of briciole. She chose to challenge Daring Bakers’ to make pasta frolla for a crostata. She used her own experience as a source, as well as information from Pellegrino Artusi’s Science in the Kitchen and the Art of Eating Well.

My second Daring Bakers' challenge is a crostata, which to be honest is not a huge challege for me, since I've done crostata and tarts many times before, but now I had let my imagination loose and I decited to make a crostata which has a mediterranean character to it.

Let me know how you like it!

"Mediterranean" Crostata

5 mini tarts

For the tart shells (by given recipe)

170g oatmeal flour

50g coconut oil

1 egg

1 tbsp honey

For the filling

80g dried dates

80g dried figs

300 ml coconut milk

1/2 tsp almond extract 

2 egg yolks 

For the shells  put the flour and cold coconut oil in a blender/food processor and blend it, then add the honey and the egg and blend it until it forms a ball. Wrap it and refrigirate it for min. 2 hours (or overnight).

For the filling chop the dates and figs and put them in a pan, pour over the coconut milk and almond extract, than cook it on low heat until boils. Set aside for 15 min. 

On a floured surface, roll out the dough to 3mm and place it into the tart pans. 

When the filling cooled down a bit, crack the eggs and put the yolks into the filling and whisk them thoroughly. Pour the filling on the doughs and put them on a tray and into the oven on 180°C for 20 min. 

Gesztenyés-csokoládés zabaglione pillecukor habbal (liszt-, laktóz-, és cukor* mentes)

For the English version, please click here. 

Imádom az őszt. Imádom a színeit, az illatát, a fűszereit. Imádok bebújni a takaró alá egy pohár forralt borral. Imádom akkor is, ha hűvös van, de így, hogy minden nap verőfényes napsütésben van részünk és tavaszt meghazudtoló melegben, így még jobban. Ez a gyönyörű őszi idő ihlette ezt a különlegesen kényeztető desszertet, amit minden gesztenye rajongónak ki kell próbálnia!

Imádom az őszi piacot. Véleményem szerint gazdagabb kínálatában, mint bármely más évszakban. Vagy csak elfogult vagyok...de nézzük csak meg: sokféle alma (starking a kedvencem!), káposzták, tökök, narancs, mandarin, édes, szemcsés körték, és az új kedvencem...a gesztenye! 

A bolti gesztenyepüré meg se közelíti a házilag készítettet. Jé, aki saját bevallása szerint nem szereti a gesztenyepürét, úgy kanalazta be ezt a enyhén szólva is túlnyomóan gesztenyés édességet, hogy majdnem füstölgött a kanál. Majd elégedetten konstatálta az imént említett teóriám: a bolti meg se közelíti! 

A recept fejben már két hete megszületett, és külön e desszert tiszteletére a piacon eddig még nem tapasztalható merészségre vetemedtem: vettem gesztenyemézet. Persze otthon rögtön megállapítottuk, hogy "nincs is gesztenye íze", de mikor pár pillanat múlva még mindig ízlelgettük felismertük a gesztenye jegyeit benne. Nagyon különleges, és a gesztenyés desszertekben nagyon különleges módon emeli ki a gesztenye zamatát. 

 *Elérkeztem a címben fellelhető csillag magyarázatához. A cukor mentesség kis csúsztatás, ugyanis ez a desszert tartalmaz 70%-os étcsokoládét, melynek használatára külön Jé unszolására adtam be a derekam. Régebben már említettem, hogy az Alnatura étcsokiját használom, amiben véleményem szerint elég kevés lehet a cukor, hiszen ízben eléggé savanykás, de mi pont ezt szeretjük. A tények viszont magukért beszélnek, van benne cukor, még ha kevés is. Ezért a nagyon egyszerű és nagyon is kivitelezhető ötletem azoknak, akik kihagynák belőle a csokoládét, hogy ott, ahol a csokit adnánk a recephez, egyszerűen adjanak hozzá jó minőségű (Holland) kakaóport bőven, olyan 10g-ot javaslok. 

Valamint most megragadom az alkalmat és megjegyzem, hogy a "cukor mentes" jelzőt akkor is használom, ha mézzel vagy agávéval ízesítek. Észrevettem, hogy gasztro körökben ez egy felfelé ívelő tendencia (mármint, hogy cukor mentesnek tituláljuk a mézet), ezért én is beálltam a sorba, aztán Jé egyszer felvilágosított, hogy ez nem egészen kóser, mert kémiailag a méz is cukor. Ez tény. Az viszont már a saját tapasztaltom, hogy a szervezetem mérföldekkel jobban reagál a minimális mennyiségű méz fogyasztásra, mint annó a cukorra, úgyhogy maradok a méznél. 

Nos, a továbbiakban is amit cukor mentesként láttok a blogomon, az pontosabban nád- és répacukor mentes, ennél fogva kis mennyiségű agávé vagy méz lehet benne. 

A pillecukor habot (marshmallow frosting) már jó egy éve szerettem volna kipróbálni, azonban a neten lévő receptek mindegyike cukrot és cukor szirupot igényel, méghozzá nem is kis mennyiségben, ezért mindig is távolról csodáltam a méreg-édes, de annál vonzóbb hófödte-habos csúcsokat a minitortákon. 

Azonban most eljött az én időm! Nem kell tovább várnom, epekednem, mert a nagyszerű Elena Amsterdam megalkotta a pillecukor habot agávéval. Én pedig tovább dolgoztam rajta, csökkentve az agávé mennyiségét és némi citromlé hozzáadásával. Így is tömény és édes, és attól még, hogy agávéval készül csöppet sem bűnmentes, de mégis, különleges alkalomra, ha valami különösen édeset és gyermekien kényeztetőre vágyunk (és tejszínhab helyett), ami laktóz és egyéb mentes akkor ez a mi receptünk! (Figyelem, 24órán belül fogyasztandó!)

A receptért katt ide!

Lengyel szerelem újramelegítve: Savanyú káposzta főzelék füstölt sajttal, hurkával és kolbásszal (glutén-, laktóz-, és cukor mentes)

"Csak a káposzta jó újramelegítve." Mindenkinek ismerős a mondás, nekem is mondták már egyszer-kétszer a szüleim. Azonban a káposzta nem túl nagy rajongójaként, a szerelemben pedig makacs öszvérként nem volt sok tennivalóm. Talán azért nem voltam annyira oda a káposztáért, mert nem volt meg rá soha a lehetőségem, hogy rajongójává váljak, hiszen nálunk nem volt heti rendszerességgel vendég a tányéron. Maximum savanyúság képében, úgy pedig mindig is imádtam, de amíg ott volt a tányéron a krumpli, addig bizony kis szerep jutott a savanyúságnak. 

Mindez akkor változott meg, mikor először mentünk nyaralni Zakopanéba (Lengyelország), ahol nemcsak a savanyúság kap óriási szerepet a mindennapi táplálkozásban, de a káposztából készült főzelék nagyon népszerű. Mi is igyekeztünk nap mint nap szinten tartani a népszerűségi indexét. 

Magyarországon talán a lucskos káposztához közelít ízvilágban, azonban annál sokkal borsosabb, valamint a magyar példával ellentétben, miszerint a káposztához egy száraz hússzelet jár, a lengyelek előszeretettel eszik hurkával, kolbásszal (amiknek a levéből szorgalmasan tesznek a káposztához) és zsíron sült füstölt sajttal. 

Paleo előtt persze ez nem tűnt túl könnyű ebédnek (bár 16 km hegyi túra után az ember mindent felfal), mióta paleozunk azóta mindannyiunknak bajnok módon szuperál az epeműködése, ennek örömére ma egy óriási tányérral tüntettem el. 

Isteni finom, pikáns, ízletes, ezeken a hideg őszi-téli napokon csodásan felmelegít, gyorsan elkészül, lehetetlen elrontani és még az alakunkat sem kell féltenünk. Csupa jó pont. 

A receptért katt ide!

Gesztenyés habfalatok csokoládé öntettel (liszt, laktóz-, és cukor mentes)

For the English version please click here.

Gyerekként imádtam a gesztenyepürét. Anyummal sokat bűnöztünk esténként, tejszínhabos-gesztenyepüré formájában. Már-már függők voltunk. Eredményként persze felcsúszott egy-két kiló, így hát lassan elmaradtak az édesen-bűnös, késő esti portyázásaink a konyhában. Az azt követő években nem is ettünk soha gesztenyét, egyszerűen kimaradt az életünkből. Egészen tavalyig, amikor Apum vett egy kiló gesztenyét, nagy lelkesedéssel megsütötte, mi pedig oda és vissza voltunk az édes sült gesztenye illattól, mely belengte a lakást. Azonban tavaly még nem igazán szerettem a sült gesztenyét. Így visszagondolva nem is tudom mi volt velem, de olyan íztelennek tartottam. 

Mióta elkezdtem a paleot nagyon-nagyot változott az ízlésem, és érzésem szerint még most is folyamatos változásban van. Ennek köszönhetem, hogy idén, mikor először megkóstoltam otthon a sült gesztenyét, egy hangos, elégedett "hmm..." hagyta el az ajkam. Azóta szerelmese vagyok a gesztenyének. Jobbnál-jobb recepteket készítettünk belőle otthon, most pedig, hogy visszatértem Jéhez, megkaptam első rendelésem: gesztenyés sütit. Persze nehezítette a helyzetem, hogy Jé saját elmondása szerint nem szereti a gesztenyés desszerteket (köze lehet egy gyerekkori gesztenyepüré túladagoláshoz - oximoron!), így hát fel kellett kötnöm azt a bizonyos szárat, de büszkén jelentem: maximális pontszámot értem el a gesztenyés habfalatjaimmal!

Ezek a gesztenyés habfalatok nagyon egyszerű recepten alapszanak, és persze ez is, mint a többi a zuhany alatt fogant meg a fejemben. Nem tudom mi van a zuhanyunkkal, biztos megszállta valami agyserkentő energiamező, de mindig ott születnek a legjobb ötleteim!

Visszatérve a sütihez... ki merem jelenteni, hogy az egyik legjobb gesztenyés sütemény, amit valaha ettem! Aki szereti a gesztenyét, annak kihagyhatatlan! Semmilyen liszt nincs benne, csak gesztenyepüré (házi), tojás, rumaroma és gesztenyeméz. Ízben tökéletesen harmonizál a gesztenyepüré hamisítatlan rum-ittas hatása és a gesztenyeméz selymessége. Állagra pedig oh, hab-hab-habos! Mielőtt betettem a sütőbe kissé megijedtem, hogy össze fog esni, mint a souffle, de mikor kivettem és felszeltem akkor esett csak le az állam: hihetetlenül habos és mégis szeletelhető, és nem esik össze egyáltalán! Hab-hab-hab....hamm-hamm-hamm!

A recepthez természetesen mellékelem a gesztenyepüré receptjét is. Sokféle gesztenyepüré receptet olvastam a neten, azonban türelmetlen természet lévén nem szeretek sokáig kavargatni a tűzhely mellett, úgyhogy most előállok egy sokadik verzióval, ami szerintem csodásan egyszerű és finom. 

A receptért katt ide!

Elindult az adománygyűjtés, Neked meg van már a különszám?

Már elkezdődött Magyarország legnagyobb gasztro összefogása az adományozás jegyében!

115 gasztroblogger nyár óta azon tüsténkedik, hogy összeállítson egy egyedülálló karácsonyi receptgyűjteményt, melynek megvásárlásával 115 gyönyörű ünnepi recepttel gazdagodhatnak a szerencsések!

Az adomány összegét az adományozó határozza meg, aki az adományozás lebonyolítása után letöltheti a honlapon a kiadványt, majd lázas izgalommal neki is kezdhet a receptek kipróbálásának!

Az adományozást a Magyar Élelmiszerbank Kiemelten Közhasznú Egyesülettel karöltve visszük véghez, és a rászoruló gyermekeket és családokat támogatjuk, valamint az árvíz és vörösiszap katasztrófa károsultjait.

Együtt, közössen összefogva, a sok kicsiből nagyot kovácsolva, idén karácsonykor mosolyt csalunk az arcokra és a szívekbe!

Segítsen, hogy segíthessünk!

Adományozni itt lehet.

Az adománygyűjtés menetéről itt találhat részletes információt.

Ha hírünket vinné, logónkat honlapjára vagy blogjára kihelyezve segíthet, hogy minél több emberhez eljusson az akció. Logóinkat és információt itt találhat. Köszönjük segítségét!

Ajándékozza meg e gyönyörű kiadványunkkal magát és szeretteit!

Neked meg van már?

Mamma csoda-paleos muffinja

For the English version please click here.

 Édesanyám nagy paleo guru. Mióta elkezdtük Ő is nagy paleo-lázban ég a konyhában, mint én. Rengeteg muffint csinált már, jobbnál-jobbakat, ezért úgy gondoltam, hogy most ezt az új szerzeményét - ami csak úgy, mint a többi, rekord idő alatt tűnt el - felrakom a blogra.

Azonban ezeknek a kis mini-muffinoknak van ám egy vicces kis sztorija! Tegnap előtt, ismét náthától leverten, nyakig az ágyban a takaróval burkolózva feküdtem, száz és egy ezer zsebkendő, C-vitamin és egy óriási, legalább fél liter bögre tea társaságában, mikor a Gasztroshopon bonbon formákra vadászva megakadt a szemem a szilikonos muffin formákon. Bele is raktam a virtuális kis kosaramba, hogy majd én meglepem vele Édesanyám karácsonyra (igen, én eléggé időben készülök), nagy örömömben szaladtam is Édesapámhoz lezsírozni az ajándék ötletet, Ő is támogatta, aztán valami azt súgta nekem, hogy várjak vele egy-két napot, és elmentettem a kosarat, nem fizettem ki. Másnap reggel, azaz tegnap reggel, mikor későn kelve csoszogtam a mamuszomban a konyha felé, fél szemmel keresve a vízforralót, a másik fél szememmel pedig utolsó álmom foszlányait hessegetve, észrevettem két piros valamit a konyhapulton. Erőt vettem magamon, kinyitottam a másik szemem is és ni-ni mit látok? Hát két szilikonos, mini-muffin sütőformát! Anyu vette, beadta a derekát a modern kor forradalmának. Na, megérzésem volt, vagy megérzésem volt?

 Veletek volt már ilyen?

A receptért katt ide!

"És akkor Ti mit esztek?" Paleo menütippek

Ez a bejegyzés már azóta érik, mióta megírtam a Paleo+Én oldalfület. Sokan kérdeztétek, mit lehet enni, és sokat kértétek, hogy írjak menütippeket, esetleges útmutatásként, vagy ha elakadnátok a kreativitásban. Nos, nekem is vannak nehéz napjaim, úgyhogy várok minden paleos menütippet! :-)

A Receptek oldalfülön találhattok sok, és egyre bővülő tippeket arra, hogy mit lehet enni, de itt most leírom bővebben, hogy általában mit eszünk. (Főleg a főétel szokott kérdés lenni,ezért azt most kifejetem, hiszen a blogon eléggé a desszertekre szakosodtam.)

Reggeli

Édesként mindenféle muffint, vagy gyümölcsös-magvas piskóta féleséget szoktam készíteni. Továbbá nagyon sokszor kerül a reggeli muffin mellé egy nagy érett banán, alma, körte, szőlő, sült tök stb. amilyen gyümölcsök épp kéznél vannak. A gyümölcsökre sosem tudunk ráunni. Mi elég aktív életet élünk, szóval kell az energia. Új kedvencünk a Banános energiagolyó, ami kitűnő rohanós reggeli, tízórai, uzsonna vagy még természetesen desszertnek is elmegy.

A sós variáció a reggelire a tojás rántotta, ami nálunk úgy néz ki, hogy a tojást felverem sóval, borssal, petrezselyemmel, hagymával (amilyen van), egy kis mustárral (fantasztikus ízt és illatot ad neki), majd beledobok zöldségeket (paprika, cukkini, paradicsom) és megsütöm a serpenyőben. Édesanyám nagy kedvence ez a reggeli, ő már a paleo előtt is ezt ette, most tart kb. fél évnél, de még nem unja. :-)

Sóshoz sorolhatók a paleo kenyerek, amelyekkel még kísérleti fázisban vagyok, de amint lesz eredményem posztolom.

Mivel számomra a reggeli a legfontosabb étkezése a napnak, ebből mindig is sok lesz a blogon, valamint mindig vannak új ötleteim, melyek csak a megvalósításra várnak.

Tízórai

Tízóraiként én a reggelit szoktam fogyasztani, tehát 1 muffin vagy pl. energiagolyó, vagy gyümölcsöt. Egy alma, banán, körte, szőlő. Zöldséget is volt, hogy futtában bekaptam, ilyen volt 2 paprika esete, amik 2perc alatt tűntek el. Mindig rohanok, úgyhogy gyorsan kell valami ilyenkor. A tízórai kis étkezés, csak pár falat.

Ebéd

Potencionális ebédként eddig még csak a Marokkói paradicsomos húsgombócot raktam fel, de biztosíthatok mindenkit, hogy ennél sokkal többrétű a paleos ebédek köre.

Levesként ugye vannak a zöldség, és hús levesek, valamint a gombaleves (zöldségleves,de sűrűbb,pikánsabb), ragulevesek. Igaz, tejföl nem kerül beléjük, de megszokható így is, így is isteni. Hagymaleves télen nagy sláger nálunk, nem látom akadályát paleosan sem. Habarni, sűríteni nem szoktam, de ha mindenképp kell, akkor a kukorica keményítőt ajánlom, ami habár nem paleo, de glutén mentes (Haas/Dr.Oetker). Paleos megoldás a tojás sárgája pl. pudingoknál, krémeknél, édes főzelékeknél.  

A gyümölcslevesek is ugyanez a sémát követik, itt a kedvencem télen az almából és nyáron eltett feketeribizliből készül, fahéjjal és szegfűszeggel. Nem nagy kunszt, de számomra Mennyország.

Fő fogásként szintén rengeteg lehetőségünk van:

Fő fogásként mindig valamilyen hús kerül a tányérra, majd mellé a köret. Vannak, akik nem szeretik a húst, én is így voltam vele, de egy idő után rájöttem, hogy nincs más. Energia, fehérje kell. Ráadásul én még meg is szerettem.

Marha, sertés, csirke, pulyka, kacsa, nyúl, vad húsok, halak...végtelen a lehetőségek tárháza.

A hétköznapi rohanós menünk általában valamilyen flekken sült, finoman fűszerezve, esetleg előtte bepácolva, amit aztán 10 perc alatt kisütök a serpenyőben egy kis kacsazsíron (vagy anélkül).

E mellé a köretek a következők lehetnek:

savanyúság (uborka, paprika, káposzta,),

répa/cékla/gyökér lereszelve, ízesítve egy kis citromlével és mézzel,

főtt/sült fehér/lila káposzta

reszelt lila káposzta reszelt almával és mazsolával (esetleg vörös borral)

tepsiben/sütőben sült alma, barackkal

sütőpapíron sült répa cikkekre vágva, cseppnyi olajjal leöntve, megsózva (mint a krumpli)

tepsiben

serpenyőben, kacsazsíron sült cukkini, paprika, répa, paradicsom

Tehát, mint látjátok köretként minden lehet, ami zöldség és gyümölcs.

Főzelékekből van egy jópár receptem, ami fel fogok rakni, azokat lehet tálalni pl. sertés szelettel.

Továbbá egész menük:

kakassal ropogósra sült káposzta szalonnával megtűzdelve

kínai húsos zöldségtál édes-savanyú szósszal (Édesanyám specialitása, hamarosan a blogon)

mézes-szójás pikáns csirkecombok titkos összetevővel (hamarosan)

pikáns húsos mexikóis töltött paprikák (hamarosan)

Őzpörkölt vadas mártással és pikáns gombamártással (hamarosan!)

Hagymával resztelt máj, köretént kovászos uborka (isteni a kettő együtt)

Pikáns kacsacombok lilakáposztával és almával

Pörköltek: magyarok, marokkói datolyával és fahéjjal (kedvencem)

Marokkói húsgolyó (már a blogon)

Aszalt szilvába göngyölt csirkemell

Desszert

A blogom 90% desszert, úgyhogy ötletért katt a Receptekhez. Annyit viszont megjegyeznék, hogy számunkra a hétköznapokban a desszert az a gyümölcs (pl. mézédes szőlő, vagy banán), igazi édesség általában hétvégén van, de mindig paleos!

Uzsonna

Az uzsonna általában még kisebb étkezés, mint a tízórai.Ilyenkor 5 szem mandulát szoktam bekapni pár szem aszalt meggyel/áfonyával vagy kettő datolyával. Tökéletes étvágy csillapító de nem telít el vacsora előtt.

Vacsora

A vacsora nálunk vagy az ebéd maradék, nagyon ritkán a reggeli maradékából csipegetünk. Legtöbbször gyümölcs vagy zöldség szokott lenni, vagy savanyúság egy kis hússal (vagy speckó, glutén mentes, szalonnával göngyölt virslivel).

Ha rám jön a nassolhatnék:

Rám is rám jön néha a nassolhatnék, én is emberből vagyok, főként nőből (minket nagyon mozgatnak a hormonok), így néha én is elcsábulok egy kis nasira, amik a következők:

Magvakat, főleg mandulát vagy brazil diót (ha van otthon), aszalt gyümölcsöket, datolyát (azzal csínján bánok), gyümölcsöt tömök magamba. Ezek tökéletesen csillapítják a kívánalmat, ha nincs paleos desszert.

Játék: karácsonyi ajándék Nektek!

Kedves Olvasóim!

Eltelt egy év, eljött egy újabb karácsonyi időszak. Sokmindent tanultam, úgy érzem, hogy a blogom sok pozitív változáson ment át, és én is vele együtt. De a legjobb a gasztroblogolásban az, hogy része lehetek a legnagyszerűbb közösségnek, ami a gasztro közösség! Nélkületek nem lenne ilyen buli ez az egész!

Nagyon sok szeretetet kapok Tőletek, ezért, úgy gondoltam, hogy megköszönöm Nektek a kedvességetek, hogy olvastok, hogy reagáltok, hogy kipróbáljátok a főztöm, és idén karácsonykor megleplek Titeket egy karácsonyi ajándékkal, egy játék keretén belül.

A játékban az összes regisztrált olvasóm közül kisorsolok egyvalakit, aki választhat az alábbi 7 bonbonvariáció közül egyet, melyből egy doboznyit készítek a legkiválóbb alapanyagokból, sok szeretettel és türelemmel, majd egy karácsonyhoz illő csomagolásban postára adom (vagy személyesen is át lehet venni). Remélem az alábbiak közül mindenki talál magának egyet, ami különösen tetszik neki!

A játékban való részvételhez mindössze annyit kell tenned, hogy regisztrálsz, mint rendszeres olvasó, választasz egy bonbont, és elképzeled, ahogy már úton is van feléd! :-)

A sorsolás december 16.-án lesz, hogy időben odaérjen a karácsonyi gasztro ajándék!

A választható bonbonok:

Mentás étcsokoládés

Csupa-narancsos durván csokis, étcsokoládéval (kandírozott naranccsal)

Fahéjas-narancsos étcsokoládéval

Gyömbéres-mandulás étcsokoládéval és mandulaforgáccsal (kandírozott gyömbérrel)

Amaretto étcsokoládéval

Manna étcsokoládéval (aszalt gyümölcsös)

Rózsás étcsokoládéval

Ha csak a nyertes máshogy nem kéri, hozzáadott cukrot, laktózt és glutént nem tartalmaznak,valamint 70%-os étcsokoládéval készülnek, azonban kérésre a csokoládét is szivesen elkészítem cukor nélkül.

Hogy tetszik a játék?

"Őszi hangulat" Biscotti: banán, fahéj, rum, mazsola és dió találkozása VKF! 38. (glutén-,laktóz-,cukor mentes)

Sötét van. Csend. Nyugalom. Kint állok a melegedő sütő előtt a pultnál, hanyagul copfba kötött hajjal, a pizsamámon a fodros szélű köténykém hátul masnira kötve, bárányszőrrel bélelt lengyel mamuszban a fázós tappancsom, és keverek...biscottit. Van abban valami megnyugtató, valami világbékével eltöltő érzés, ha este, különösen, ha késő este süthetek. Főleg akkor izgi, ha valami újat készítek, mert akkor az újdonság izgalma és varázsa egybe olvad a csöndes, késő esti tevékenység cinkosságával. Persze ez csak hétvégén kivitelezhető, és amikor a tanulást megszakító célzattal készítem...vagy puszta megszállottságból.

Most épp a The Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde-ot olvasom áhítattal, borzongással, és élvezem a sütőből settenkedő édes, fűszeres illatokat. Mivel lehetne jobban kifejezni, hogy itt az ősz, mint az ősz "gyümölcseivel": dió, mazsola, rum, fahéj, banán. Nekem ez mind azt kiáltja, itt az ősz, meleg, fűszeres illatokra fel!

Amúgy is nagy rajongója vagyok az ősznek, mint évszaknak. Imádom minden részletét: a gyönyörű színeit, a piacokon lévő sokszínűséget, a forralt bor megjelenését a kávézókban, a sült gesztenye illatát, a különböző, édes almafajták zamatát, és a számomra mindent betöltő fahéj illatot... Kivéve a süvítő szelet nem szeretem, mely itt, ahol élek, csontig hatol, és az ember fülét letépve tör utat a dobhártyájáig, melyet vadul megrezegtet, és szinte megsüketülve, fagyos leheletétől átfagyva csípi minden centijét.

A Biscottival még csak most ismerkedek, habár tavaly Olaszországban már megkóstolhattam egyet, de őszintén szólva az nem vett le a lábamról. Azonban ez a változat, talán a csodás összetevőinek köszönhetően, talán mert az én "gyerekem", levett a lábamról. Nem kell bele még méz sem, mert a banán, dió, mazsola és a fahéj párosításának köszönhetően olyan hihetetlenül édes, hogy az már majdnem túlzás! A kényeztető ízén és az igazán melengető illatán kívül pedig jó pont, hogy egy szempillantás alatt összedobható! Állagra nem az a kőkemény és száraz biscotti, ami csak úgy nem sérti fel a szájpadlást, ha belemártjuk valami finom likőrbe, hanem a keksz és a piskóta között van. (Egyszer sütve az egyik legkiválóbb piskóta, amit valaha ettem!) Külön jó benne a kukorica keményítő, ugyanis másnap és harmadnap érződik nagyon, hogy felszívja a felesleges olajat (a dióból), ezáltal nem lesz vizenyős a tészta, hanem tömören, puhán biscottis. Nem is tudnék jobbat ajánlani a reggeli kávéhoz!

A receptért katt ide!

A megemlékezés napja....

A mai nap a megemlékezés napja. Minden más napon bőbeszédű vagyok, ám a mai naphoz szerintem nem illik a szó. A mai napon a tetteink beszélnek. A mai napon a csend beszél helyettünk...

A gyönyörű mézeskalács mécseseket és a mécsesekről a fotókat Moha készítette.