Paleos sikersztori: Gabi

"Éppen most szúrtam el a kísérleti almás gombócomat, amit diómorzsában akartam körbehordozni a bazsalikomos cukkinikrém-leves után vacsora közben. 

Az egész egy szotty lett a fazékban, így csoki szufflé lesz barackkal. És sokat fogok enni belőle.

87 kiló vagyok. Bocsánat, 56 kiló vagyok, az egy másik nő, akinek a képétől még nehéz szabadulni.

A most következő történet nem egy fogyókúra története. Nem mellékes persze, hogy életmód-változtatással mire képes a testünk. 

Ez a történet arról szól, hogyan viszonyulunk az ételeinkhez és az életeinkhez.

Két gyerek, öt év szoptatás, minimális testmozgás, péksütemény-függőség, falánkság és az ételmaradékok felzabálása. Ez voltam én. 

A szoptatás általában jó kifogásnak bizonyult de alig vártam, hogy vége legyen. Vége lett. Egyedül lettem a szó fizikai értelmében és így elkezdhettem végre valamit, ami rólam szól.

Tudtam, hogy ha csak a cukros ételeket elhagyom, már attól jobb lesz minden, de alakváltást akartam, az örömöt, hogy nem szuszogok és könnyedén csúszok mászok a gyerekekkel.

Nyolc hónapja kezdtem bele. Egyedül voltam a feladatra, a családom etetését saját kérésükre a megszokott mederben folytattam. A klasszikus ételeket készítettem, miközben csorgó nyállal, néha utálkozva rágcsáltam zöld dolgokat. Egy hét után étrendet terveztem magamnak, ami nem volt egy speciális dolog, csak éppen kialakítottam a táplálkozási napirendemet. A gyerekek reggeli maradékából megettem a gyümölcsöt és leszedegettem a felvágottat a zsömléről, ha nem maradt elég, akkor pótoltam a hűtőből bármelyiket. A kávémat stevia-val ittam és iszom azóta is. Délelőtt többnyire teát iszom (zöldet), ebédre pedig az elején sajtot ettem, felvágottat, zöldségeket. Amennyi belém fért. A vacsoráknál, ha húsos menü volt, akkor azt ettem gyümölccsel vagy salátával, ha tiltott kaját főztem, akkor saját kis tálat készítettem salátával, gyümölccsel, felvágottal, hallal, tojással. stb. És a dolog működött.  Heti egy kilót veszítettem a súlyomból és kevésbé szuszogtam már. Elmúlt az állítólagos horkolásom is.

Úgy három-négy hónap után kezdett érdekelni, hogyan működhet a szervezetem nem csak a diétám idején, hanem a továbbiakban is úgy, hogy folytatom ezt az táplálkozási irányt.

Nem vettem magamhoz semmit, amiben finomított cukor van, kizártam az életemből mindent, ami tartalmaz keményítőt.

Vérszemet kaptam és ételeket alakítottam át, a főzelékeket a benne főtt dolgokkal sűrítem, a levesekbe sajtot reszelek tészta gyanánt és egy napon egy vegán étrendet népszerűsítő blogon ráakadtam egy desszertre. 

Semmi különös most már, ha visszagondolok, de akkor egy teljesen új világ nyílt meg előttem. Csak mandula, datolya és kókusz és kakaó. Rohantam az aprítóhoz, a mértékeket nem is figyeltem, csak szórtam bele mindent, aztán elkészült az édes massza és kiskanállal belapátoltam az egészet. 

Nem fogom elfelejteni azt a napot. Otthagytam a házimunkát és nekiálltam gasztro-blogokat keresgélni, liszt és cukormentes édességeket akartam. Sokat.

Tudom, hogy ez egy rettentő ostoba dolognak tűnik, de fel sem merült bennem, hogy a paleolit étrendet firtassam, mert ugyan utánaolvastam párszor, de olyan dolgokat zárt ki az étrendből, ami nem befolyásolta az én fogyni akarásomat. Nem vagyok laktóz sem glutén érzékeny, tehát akarok tejet inni és sajtokat enni. Imádom a paradicsomot is, a kávét, a süteményben sült gyümölcsöket.

Hétről-hétre faltam a blogokat, újszerű recepteket kerestem, és elhatároztam, hogy a család étkezési szokásait harmonizálom az enyémmel. Apró cseleket kellett bevetnem. Persze nem agyafúrt megoldásokat, csak épp egy átmeneti állapotot kellett megoldanom. Tekintve, hogy a rendszeres ételeink is változatosak (családtagjaink a világ minden táján élnek, tőlük is kapunk ihletet) sok fajta ételt készítek, így nem volt nehéz dolgom. A provance-i és a toszkán konyhát hívtam segítségül, mivel ezek az ízek a kedvencek a családban. Egyre több és több ételt tudtam feltálalni úgy, hogy a család minden tagja élvezettel fogyassza, elégedetten álljanak fel az asztaltól, és én is bőséggel ehettem belőle.

A konyhaszekrényből egyre kevésbbé fogyott a gabonaliszt, a barnacukor. A krumpliskosarat ritkán kellett újratölteni. A tészta és a kenyérfélék jelentették a nagyobb gondot mert körülöttem mindenki imádja a spagettit, a friss kalácsot.

Közben elértem a kívánatos súlyt, 30 kilótól szabadultam meg úgy, hogy tulajdonképpen a diétám minden percét élveztem (az első 2-3 hetet kivéve). De már nem ez érdekelt. Figyeltem magamat, a szervezetem működését. És figyeltem a környezetemet. Az influenza kikerült, nem úgy a családtagjaimat. Helyreállt az anyagcserém, megállt a hajhullásom, mozogni vágyom és keresem a módját, hogy a környezetemben élők is megélhessék az ilyen apró csodákat. Az ételeket máshogyan kezdtem szeretni, fontosak lettek az ízek, a fűszerek. Amikor vásárolok, már sosem nyúlok készételek után, a reform boltokban is az összetevőket figyelem mielőtt bedobnám a kosárba (Tudtátok, hogy az aszalt vörösáfonyát csak édesítve árusítják? Többnyire barnacukorral).

Családom és barátaim nagyon vegyesen reagálnak változásaimra. Megkapom az elismerő szavakat arra, hogy lefogytam, de ha mesélek arról, hogyan élek, hogyan élünk, csak hümmögnek többnyire, vagy kérdeznek: tényleg nem eszel krumplit? Hogy bírod ki, hogy ne egyél kenyeret? Ebből ehetsz, csak barnacukor van benne. Vagy: A főzelékben alig van liszt, csak a rántás, azt lehet enni? "Reggelire nyugodtan ehetsz egy zsömlét, én is úgy fogytam le, hogy reggel zsömle joghurttal, aztán ebédre ettem egy keveset." Mondja apám, aki 104 kiló és 98 között ingázik tíz éve.

Volt, aki belekezdett egy hasonló diétába, de egy napon, mivel nem volt más a közelben, megevett két zsömlét. Aztán már nem volt kedve folytatni a kúrát, pedig -2 kilónál járt.

Vannak vegán étrenden élő ismerőseim, ők többnyire üdvözölték a változást, de szörnyülködtek amiatt, hogy húst eszem.

Nagyjából ennyi.

A férjem egyre nyitottabb és kipróbálja ő is amit én. Természetesen kikötötte, hogy szeretne még lángost enni és friss kalácsot, és sört inni az életében. Persze fogyni akar, ez a varázsszó, akárhogy is nézzük. Rajtam múlik most, hogy átéli-e a változás többi pozitív oldalát is. Én azt figyelem majd, hogy a pollenallergiájával mi történik.

Én paleo táplálkozással foglalkozó dolgokat is olvasok most már, így bukkantam rá erre a blogra is. Megnyugtat, hogy nincs szigor ebben az életmódban, és szinte mindenki jelzi, hogy eltérnek a klasszikus értelemben vett paleolit táplálkozástól. Ki paradicsomot eszik, ki tejtermékeket, és a gyümölcsöt is belesütik a sütibe, sőt sütőtököt és gesztenyét is, pedig abban van keményítő. Ez bátorított, hogy leírjam amit csinálok.

A gyerekeimet nem nehéz így táplálni, mert imádják a gyümölcsöt az zöldeket, a húst...és többnyire az én vacsorámat eszik.  Azonban ott van az óvoda, ahol azt eszik, amit kapnak, halrudat bundában, sültkrumplit, tésztákat, mindennap süteményt. Addig is, amíg ez tart, én tudatosan de nem megszállottan próbálom változtatni az irányt az életmódunkban. Azt hiszem, azért néha fogunk enni lángost."

Gabi

43 éves

Mindenkinek várom a tapasztalatait, amelyet az író engedélyével, egy az egyben felrakok a blogra, hogy segíthessünk másoknak a paleo megismerésében, hogy lelkesítsünk és erőt adjunk.

A tapasztalatokat várom a pocakpanna.blog@gmail.com címre, és kérem, hogy írjátok oda, hogy publikálható és a neveteket (vagy amilyen név alatt szeretnétek, hogy megjelenjen a blogon)!

Paleo csokoládé kockák (paleo, vegán)

Ez a csokoládé recept már nagyon-nagyon régóta a tarsolyomban van. Két éve nyáron már-már túl sokat fogyasztottam belőle, akkor azonban aszalt áfonyával és mandulával kevertem össze, és magasabbra csináltam. Azonban bármilyen maggal és aszalt gyümölccsel megcsinálhatjuk. Ez lehet a saját, kézzel elkészített táblás csokoládénk, amely már-már jobb, mint a bolti. Sőt! Eddig az összes tesztelőm szerint jobb, ugyanis a kókuszolaj hatására a hideg csokoládé rögtön olvadásnak indul a szájban: selymes, lágy, kakaós. Megéri az 5 percnyi munkát. :)

Paleo csokoládé kockák

50g kókuszolaj

50g Holland kakaópor

40g méz

1/2 tk vanília aroma

1 maroknyi aszalt sárgabarack

1 maroknyi pisztácia szeletek

A kókuszolajat felolvasztjuk a mikróban, majd hozzáadjuk a kakaóport, mézet és vaníliát. Majd egy mini kézi habverővel (vadul) simára, homogénre keverjük. Sütőpapírral kibélelt formába öntjük majd megszórjuk a kívánt feltéttel, mely jelen esetben sárgabarack és pisztácia. Hűtőben tároljuk szilárdulásig, majd nekiesünk. :)

Legközelebb megmutatom mit tegyünk a maradék csokival...ha marad. :)

Közel-keleti ízek: Baba Ganouj (paleo, vegán)

A Baba Ganouj (vagy baba ganoush) az arab konyha végtelennek tűnő előétel (mezze) palettájának az egyik talán legismertebb darabja. Számomra pedig az egyik legkedveltebb, habár mindet még nem ettem végig, de ami késik, nem múlik. 

Sok helyen, sokféleképp készítik el, azonban csak kicsi eltérések vannak. Ilyen például, hogy vannak helyek, ahol teljesen pépes állagú, van ahol viszont apróra van szelve a zöldség benne. Én az utóbbit szeretem, bár kicsit néha nekiesek villával, ha jól esik. Azonban ami a legjobb, hogy ez az étel eredetileg is beleillik a paleo étrendbe.

Ez a könnyű, ám de ízben gazdag hideg előétel nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető, amelyet mi itthon egyszerűen a hús mellé köretként szoktunk fogyasztani. Azonban jöhet még mellé más saláta, valamint hal mellé is nagyszerű körítés. A tetejét érdemes vagy pirított fenyőmaggal, vagy (s ez az én kedvencem) gránátalma maggal megkoronázni, ugyanis a gránátalmamag édes íze, ahol elroppan a fogak alatt keveredve a fokhagymás, grillezett padlizsános ízzel, egyszerűen mennyei.

A gránátalma felbontásának technikája:
Nem nagy ördöngösség, azonban, ha nem tudjuk a megfelelő módját a gránátalma felbontásának, akkor az egy olyan szörnyen keserves küzdelem lesz, amelynek a végén mindent beborít a gránátalma kimoshatatlan piros leve, mi pedig az életben többet rá sem nézünk a gyümölcsre.Ennek nem kell így lennie!
Van egy nagyon könnyű módja a dolognak. Mégpedig: a gránátalmát ráhelyezzük egy vágódeszkára, majd egy éles késsel két csuma részét egyetlen vágással eltávolítjuk. (Fektessük a gyümölcsöt úgy, hogy függőleges irányban lefelé vághassunk.) Ezek után állítsuk fel a gyümölcsöt a deszkán úgy, hogy az egyik levágott szára a deszkára feküdjön, másik fele pedig felfele nézzen. Ekkor látnunk kell 5 fehér membránt (mint a narancsnál, ami elválasztja a gerezdeket), ezek mentén vágjuk szét a barázdákat. Ha szigorúan a membrán mentén vágunk, nem fröcsköl egyáltalán. Ezután egy mély edényt jól tele öntünk vízzel, majd a víz alá tesszük az öt részre vágott gránátalmát és a víz alatt tartva egyszerűen kifordítjuk a gyümölcsöt. Tehát mondhatjuk, hogy eddig domború volt, most homorú lett. Így kipattognak a magok, s a lé nem a fehér köténykénkre, hanem a vízbe megy. Sima ügy. Héjat és membránt lehalásszuk, vizet leöntjük és ott vannak a magjaink, fogyasztásra készen.

A receptért kattints ide!

Paleos sikersztori: Mamacs

A férjem és én kb. másfél éve kezdtünk palozni. Íme az eredmény: 2 évvel a kisfiam születése után olyan vékony vagyok, mint 18 éves koromban utoljára, viszont sokkal erősebb, strapabíróbb. Nem zuhan le hirtelen a vércukrom, így nem leszek ideges és nem szédülök, ha nem jutok azonnal ételhez, amikor megéhezem. Végre 30 évesen! elmúltak a pattanásaim, 3 nap helyett egy hét múlva kell csak lábat...stb. borotválnom, az arcomról elmúltak a helyenként felbukkanó sötét szőrszálak, viszont a hajam lassan, de biztosan kezd visszasűrűsödni és két havonta (amikor vágatni szoktam) sincs benne egy törött hajvég sem. A férjemnél: 10 kg mínusz, két nap alatt megszűnt a refluxa, azóta nem tartunk savlekötőt a lakásban, megszűnt az állandó görcsös rohamokat okozó köhögése teljesen (pedig állandó gyógyszeres kezelésre még csak nem is javult, most pedig gyógyszer nélkül fel sem bukkan!), elhagyta az egyik  magas vérnyomásra való gyógyszerét, az állandó ízületi problémái eltűntek és ő, aki ősztől tavaszig egyik betegséget a másik után kapott el, azóta maximum náthás volt. Nagyon örülök, hogy belevágtunk a paleoba!

Üdv:

Mamacs

Paleos sikersztori: Zoltán

Kedves Pocakpanna!

50 éves vagyok, férfi, mérnök-közgazdász. Az évek során lassan, szinte észrevétlenül elhíztam, 175 centimhez elértem a 102 kilót (71-ről).

A jogosítványom egészségügyi megújításakor laborvizsgálatra küldtek, és bizony a koleszterin, triglicerid, vércukor és húgysav értékek meghaladták a normál tartomány felső értékét. Általában nem volt nagyobb az eltérés 10%-nál, de a háziorvos minden "nemnormális" értékre gyógyszert akart felírni. Hozzáteszem, 14 éve szedek vérnyomáscsökkentőt.

Ekkor azt mondtam magamban: állj, eddig és ne tovább! Nem akarok 50 évesen mérgeket ("gyógyszereket") faló zombi lenni. Az egyik barátom - még hónapokkal azelőtt - Sz. Gábor egyik könyvét (Paleolit táplálkozás kezdőknek) ajándékozta nekem, de el sem olvastam; akkor még mosolyogtam az egészen. A laboreredmények után viszont annyira nem akartam gyógyszert szedni, hogy arra gondoltam, egy kísérletet a paleo is megér. Elolvastam a könyvet, abban igen figyelemre méltó gondolatokat találtam, és 2012 november 20-án belevágtam a kísérletbe.

Az eredményen megdöbbentem. Az első hónapban 8 kilót fogytam. A korábban fájó ízületeim rendbe jöttek. A horkolásom majdnem teljesen megszűnt. Energikusnak érzem magam, a napközbeni szunyókálásokra nincs igényem. Jelenleg 16 kiló mínuszban vegyok a kiindulási súlyomhoz képest, és szépen, lassan tovább fogyok. Célom a 78 kiló elérése.

Két hónap paleo diéta után ismét vérvételre mentem, és a fent részletezett laboreredményeim mindegyike visszatért a normál tartományba, gyógyszer nélkül! Az eredetileg szedett kétféle vérnyomáscsökkentőm közül az egyiket teljesen elhagytam, a másikból egynegyed adagot szedek, de idővel azt is el akarom hagyni, amire minden esélyem megvan, mert a vérnyomásom is rendbejött.

Hozzáteszem, nem tartok be minden paleo alapelvet, mert pl. sajtot rendes mennyiségben, tejfölt és túrót kis mennyiségben fogyasztok. A gabonaféléket, krumplit, kukoricát teljesen kerülöm, hüvelyeseket nagyjából havonta egy alkalommal fogyasztok. A cukrokat természetesen próbálom kerülni, de rengeteg élelmiszerben van cukor kis mennyiségben.

A fentiek szinte hihetetlenül hangzanak, pedig ez mind velem történt meg. A kételkedőknek csak egyet tudok javasolni: előítéletek nélkül álljanak hozzá a paleóhoz, és legalább egy hónapig próbálják ki. Az eredményen meg fognak lepődni.

Zoltán, 50 éves mérnök-közgazdász