Vegán Áfonyás-Csokoládé torta (paleo, vegán)

Hosszú hétvégés családi muri volt az elmúlt hétvégén is, mint ahogy ezen a nyáron szerencsére sokadszorra, ami azt jelenti, hogy nővéremék lejöttek a gyerekekkel és egész nap csak játszunk, főzicskélünk, pihenünk és babázunk. Ez a legjobb fajta hétvége, amit el tudok képzelni. Hál' Istennek az egész család vagy paleos, vagy nagyon-nagyon szereti, sőt, nővérem egyre jobban rákap a paleos étkezésre, és rá is inspirálóan hatnak a paleos desszertek...talán genetikus. :)

A kismanó egyébként, aki a tortáról a fenti képen nagy vidáman és óriási huncut mosollyal eszegeti le a csokis  áfonyát és málnát, a nővérem kisfia. Én meg persze a Tőle krónikusan ellágyuló szívemmel hagytam, hogy leegye, hiszen nem tudok neki nemet mondani, inkább cselesen hagytam a hűtőben friss gyümölcsöt és rápakoltam utólag. Habár nőből vagyok (néha túlontúl is :-) ), mégsem vagyok kimondottan gyerek mániás. Mégis, élek-halok, kezet-lábat török (csakis a sajátom) Nővérem gyerkőceiért, nekik mindent szabad, ha rajtam múlik. Hiába, szerelem ez immáron három és fél éve...legalábbis Nővérem szerint! :)

A torta egyébként olyannyira fenomenális, hogy az első hosszú hétvégén, mikor együtt volt apraja-nagyja, négy nap alatt négyszer kellett elkészítenem. Igen, egyik nap kétszer. Ez persze nem hangzik túl paleosan, hiszen itt az önmegtartóztatás is benne van a pakliban, de ha a család együtt van, az étel egy erősen boldogság és összetartozás érzetet generáló kapocs és szerintem nincs is klasszabb annál, mikor egy jóízűen átbeszélgetett vacsora/ebéd megkoronázása egy minden igényt kielégítő sütemény. Persze mindenkit megnyugtatok, hogy én 18 cm-es tortaformáról beszélek, ami 8 szeletes, tehát nem grandiózus adagokról zeng az ének.

Szummázva tehát, csömörig volt repetázás. Legalábbis azt hittük, de aztán meghazudtoltuk magunkat, mert ezen az elmúlt hétvégén újra indult, bár már szerényebben. 

A torta fenomenálalitását az adja főként, hogy tojás mentes és egy jó nagy adag gyümölcs is bele van aprítva/turmixolva, amitől extrán krémes és habkönnyű a "tészta". A torta egyébként a képeken jól látszik, hogy csak kívülről szárad meg amennyire kell és repedezik, belülről azonban annyira lágy, hogy már-már azt a látszatot kelti, hogy nem sült meg. Jobb, mint bármelyik brownie. Mivel a család édes szájú, tettem hozzá még egy kis extra mézet, de bátran mondhatom, hogy anélkül, csupán datolyával is fantasztikus - persze ez függ a bele kerülő gyümölcs édességétől is. Az eredeti receptben szederrel van, ami nekem a kedvenc ízpárosításom volt, után a következik a málna, majd az áfonya. De kinek mi, a család Hölgy tagjai - rajtam kívül - az áfonya és málna kombót preferálták. Szóval lehet kísérletezni. 

A recept egyébként nem saját kreálmány a mázat leszámítva, az eredetije a Green Kitchen Stories -tól származik, ami szerintem az angol nyelvű blogszférában az egyik leginspirálóbb és legklasszabb, legszínesebb, legeredetibb, legszebb (és még sok leg..) blog! Az egyik nagy kedvencem. Az eredeti receptet pontosan itt tekinthetitek meg, az eredeti mázzal. Az enyém egy sima paleo csokimáz, ami hűtőben keményre, szobahőmérsékleten pedig krémes állagú. 

Mindenki próbálja ki, aki szereti a csoki tortákat, mert ez biztosan mondhatom, hogy mindenkinek a kedvence lesz!

A receptért katt ide!

Mindenkit csak bátorítani tudok a torta elkészítésére és a Green Kitchen Stories olvasgatásához!