vasárnap, november 20, 2016

Thai tökös curry (vegán)


Vettem egy fél tököt (butternut squash), ami már pár napja bent ült a hűtőben, mivel nem tudtam eldönteni mi legyen vele. Ehhez hozzá jött, hogy múlt hét óta nem vágyom a csirkére, de nagyon más húsra sem, de nagyon nem. Talán besokalltam volna? Én, a hardcore húsevő? Hát, lehet. 
Aztán nézegettem a Pinterestet, és rátaláltam a Pinch of Yum blogban egy vegán thai curryre, ami nagyon megtetszett. Még sosem csináltam ilyesmit, ezért úgy döntöttem megcsinálom, csak az édes buri helyett a tököt tettem bele (amúgy is hasonlóak). Sikerült kicsit elsóznom (pont nekem, aki inkább sótlanul főz), de korrigáltam egy kis cukorral (ajjaj) és limeal. Muszáj volt menteni a menthetőt, de így is igazán finom lett. Egy nagyon gyors, húsmentes, krémes étel, amihez a thai piros curry pasztán kívül semmi egzotikus nem kell. Ha adhatok egy tippet, szerintem az otthoni hideg időjárásba ez tökéletesen beleillik, csak fejeljük meg a legelején egy kis chillivel még. 

Gyerekbarát tipp: Mint az előző receptemnél is, itt is azt csináltam, hogy mikor már minden benne volt a serpenyőbe, utolsóként adtam hozzá egy teáskanál piros curry pasztát, azt alaposan elkevertem, majd kb 5 percnyi főzés után szedtem ki Bogyókámnak belőle. Ez az ő adagja. Ezek után a sajátunkba még tettem 2 teáskanálnyi pasztát, az csípősebb, ütősebb lett. :) A tányérjában összekevertem a rizzsel és elnyomkodtam a tököt villával. Nagyon ízlett neki.

Bogyóka tányérja. Szívesen kóstol mindenféle új ízt. 

Thai tökös curry

4 főre
2 evőkanál ghee
egy termetes fél tök (butternut squash)
3 maroknyi spenót
4 shalott hagyma
1 doboz (4dl) zsíros kókusztej
3 teáskanál thai piros curry paszta
fél lime leve
ízlés szerint só

Elkészítés: A tökről lefaragjuk a héját és felkockázzuk kicsire (előbb fől át). A serpenyőbe tesszük a gheet, ahhoz adjuk a tököt és a hagymát. Mikor a tök félig puha, hozzáadjuk a spenótot és átkeverjük, amíg megfonnyad (lehet meg kellett volna abálni előtte). Mikor összeesett a spenót, hozzáadjuk a kókusztejet és a curry pasztát. Végül só és lime lé. Rizzsel tálaljuk. 

Remélem ízleni fog, nekünk nagyon bejött! :)

péntek, november 18, 2016

Tom Kha Khai - Thai kókuszos leves


Ezt a levest legelőször Thaiföldön kóstoltam, ahova Katarból ugrottunk át még annó tavaszi szünetben. Emlékszem, hogy egy nagy és igencsak mély tányérban hozták ki, tele hússal és gombával, tűzforrón, mellé egy csésze rizzsel tálalva. Mert hogy eredetileg ezt curryként fogyasztják rizzsel, nem pedig mint mi a levest, önmagában. Már a legelső falatnál megfogott és, mint sok más thai fogással is, éreztem, hogy életem egyik nagy kedvence lesz. Az ízek csak úgy robbannak az ember szájában, és még többet és még többet akar belőle. Akár minden nap meg tudnám enni. Otthon a Kis Parázs nevű étteremben egész jól készítik, máshol otthon nem kóstoltam. Azonban a sajátomat még annál is jobban szeretem. :) 
A hozzávalók beszerzése otthon nem túl egyszerű és nem is olcsó, és ha kicsit sznob akarok lenni, akkor azt mondom, ha nincs meg hozzá minden ne is kezdjünk bele. Otthon a Culinárisban láttam a hozzávalókat, sőt, ott kapható zacskósan készen a fűszerek pasztásítva vagy szárazon összekészítve. Teljesen jó úgy is. Itt, Katarban nagyon könnyű hozzájutni az alapanyagokhoz, és rendszeres vendég lesz ez a leves. Van egy pár fortély, de önmagában végtelenül egyszerű elkészíteni.

Tipp: ha kisgyerek van a háznál, akkor először csak egy fél kanálnyi piros curryt adjunk a leveshez majd szejünk ki nekik, és ezután toljunk bele több red curryt a felnőtteknek. :) Kisfiam is nagyon szereti (17 hónapos). Legközelebb, hogy egy kicsit laktatóbb legyen, teszek bele egy kis basmati rizst (mint a lencse levesbe szokás itt). 

Ez mind belemegy egy 4 főre való adaghoz

Tom Kha Khai

4 főre
40 dkg csirke mell vagy filézett comb kockákra vágva
6-8 shalott hagyma 
40 dkg (kb) gomba (én kihagytam)
kb.8 kaffir lime levél (az élénk zöld a képen)
4 szelet szárított galangal
4 citromfű
1-2 lime leve
1 doboz kókusztej (zsíros nem light)
só kb 1 tk 
cukor kb 2 evőkanál *
1 csokor friss koriander (vagy száraz 1 evőkanál)

*A cukrot elhagyhatjuk, de akkor a sóval és a lime lével is óvatosabban bánjunk. Viszont ha autentikus leves szeretnénk készíteni, amit szigorú cukor kerülőknek is legalább 1x javaslok, csak viszonyítás és ízélmény miatt, akkor tegyük bele ez egyszer. A só és cukor csak kb. adagok, a lényeg, hogy apránként kell adni ezeket a legvégén addig, amíg ki nem hozza a leves erős aromáját. Ugyanis a só, cukor és a lime felerősítik és összehozzák az ízeket, ezért kellenek nagy mennyiségben.

Elkészítés:
A kókusztejet egy fedővel rendelkező edénybe öntjük és hozzáadjuk a kaffir lime leveleket,  a szeletelt galangalt és a kb. ujjnyira felszeletelt citromfüvet. Az edényt lefedjük és pöszögtetjük (nem forraljuk!) kb 20-30 percig. Ezután leszűrjük a kókusztejet a fűszerektől, és félretesszük. A fűszerektől könnyes búcsút veszünk.
Egy nagyobb edénybe, amibe a leves főzni szeretnénk, beletesszük felkockázott csirkét (én comb filéket szoktam mert finom puha), és felöntjük pont annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Hozzáadjuk a rusztikusan nagyobb darabokra aprított shalott hagymákat is.Érdemes egy kicsit szélesebb lábost használni. Nem kell sok víz, tehát épp csak ellepje. Pöszögtessük, amíg a hús megfől vagy legalábbis olyan 70%-ot elér a főzöttségi állapota.
Mikor a hús jónak tűnik, hozzáöntjük a kókusztejet (a fűszerek nélkül), majd átkeverjük. Adunk hozzá egy kis sót, cukrot, koriandert és 1 limeot. Óvatosan pöszögtetjük, SOSEM FORRALJUK mert kicsapódik a kókusztej zsírja és oda az istenien krémes állag. 
Kóstolunk. Ha kell, további só, cukor, lime és kóstolás. Én ezt a só, cukor, lime és kóstolósdit eljátszom vagy 4x mire tökéletes. Forrón tálaljuk. 

Tipp: Autentikusan ehhez még adnak egy kis halszószt. Nekem nem jön be, ezért nem adok, de amúgy csak kb 1 teáskanálnyi kell. 

Egy a leves brutálisan jó. Nem tudom volt-e valaha a Földön bárki, akinek nem jött be. És amikor azt mondom "bejön" úgy értem leesik a székről olyan jó. Érdemes felkutatni a hozzávalókat (Culinaris) és legalább 1x kipróbálni. ;)

hétfő, november 14, 2016

Grillezett padlizsánok arabosan (paleo)


A padlizsánokat ehhez a mentás-korianderes bárányhoz szoktam tálalni, de szerintem mindenféle sült és grillezett húshoz szuperül passzol. Nagyon könnyű és gyors elkészíteni, és nincs füstölés vagy sütőben babrálás.

Nemrég vettem egy 3 az 1-ben grill-szendvics-gofri sütőt és habár férjem azt jósolta, hogy nem lesz kihasználta, mióta megvettük, minden nap be van kapcsolva. Imádom! Annyira sokrétűen ki lehet használni és állatira gyors dolgokat lehet vele összedobni, ami egy kisgyerek mellett nagy előny.

Grillezett padlizsánok arabosan

2 nagy padlizsánhoz (2 főre)
1 nagy marok friss, megmosott koriander
1 marék friss, megmosott menta
1 teáskanál balzsam ecet
1/2 teáskanál só (kb.)

Elkészíés: A padlizsánokat megmossuk, majd cikkekre vágjuk. A grill sütőt beizzítjuk. A koriandert és mentát apróra felvágjuk. Egy mély tányérba tesszük az összes hozzávalót és összekeverjük alaposan. A padlizsánokat SZÁRAZON berakjuk a teljesen száraz (olaj mentes!) grillbe és pár perc alatt puhára grillezzük. Amint kivesszük őket (villával) beledobjuk a pácba és hagyjuk hogy megszívja magát pár másodperc alatt egyik majd másik oldalon. Kivesszük és a tálaló edénybe tesszük. Ennyi. :) Ezt lehet melegen, langyosan, de hidegen is fogyasztani. 

Tipp: aki nem paleózik és fogyaszt tejterméket, öntsünk rá hidegen egy kis joghurtot, ez itt a módi az araboknál és biztos nagyon jól áll neki. 

Remélem ízleni fog ez a szörnyen egyszerű, mégis különleges köret!

Mentás-korianderes bárány borda (paleo)


Sok idő eltelt a blogon az utolsó recept óta. Sokkal jobban vagyok, Katarban is sikerült berendezkednünk. Bogyóval rendszeresen járunk játszós eseményekre, és mivel az idő is sokkal enyhébb, rendszeres játszótér látogatók lettünk. 
A jó kedvemmel az étvágyam is vissza jött, ami nem könnyíti meg a diétámat :), de legalább így a blogra is jobb napok várnak. Kezdeném is ezzel a csodálatos Ausztrál bárány bordával. Tudom, hogy otthon most sem bárány borda, sem friss fűszerek nincsenek, de gondoltam hátha ezzel egy kicsit elrepíthetem olvasóimat (van itt még valaki?) a nyárba. :)

Mikor először ettem bárány bordát itt (otthon nem láttam sehol), előre befűszerezett volt, szerintem korianderrel, mentával és ketchuppal. Nagyon finom volt, és a hús maga olyan puha, hogy számomra leginkább a májra hasonlít. Nagyon egyszerű megsütni, és mikor erre végre rájöttem, onnantól a fagyasztóban mindig volt bárány borda. Ha tudom előre, hogy másnap bárányt ennék, akkor este kiveszem a fagyóból, bedobom a hűtőbe, másnap reggel pedig elkészítem a pácot, amivel együtt egy zacskóba dobom és délig érlelem a hűtőben. A sütése sem nagy tudomány, kicsi olajon/zsíron, vagy én gheet használok, itt van belőle bőven, először ropogósra pirosra sütöm olyan 7-es fokozaton (villany) majd ezután 4-esen átsütöm. Hogy mennyi ideig nem mértem soha, eleinte kivettem és megvágtam
 egyet, most már nem kell, valahogy mindig ráérzek.

Szerintem ezt a pácot klasszul lehetne alkalmazni más húsokhoz is, ha kipróbáljátok, mondjátok el hogy sikerült! Ez a pác ezt a bárányt puhává, omlóssá, sósan-édesen, enyhén fűszeressé teszi. Ráragad és nem bírod megállni, hogy ne szopogasd le még a csontról is a rásült szószt. 
Sütés közben. Kerámia serpenyőben sütöm, ezt imádom.




Mentás-korianderes bárány borda
8 bordához a pác:
2 nagy marok friss, megmosott menta
1 nagy marok friss koriander
(rengetegnek tűnik, de nem az)
5 gerezd fokhagyma
kb 1 evőkanál balzsam ecet
1 evőkanál ketchup
valamilyen éteolaj kb 1 dl

Tipp: Ha nincs kisgyerek a háznál és szeretjük a csípős ízeket, bolondítsuk meg cayenne borssal vagy valamilyen chillivel, nagyon jól áll neki!

Elkészítés: Ha van egy kis aprítógépünk, abba tegyünk bele mindent és turmixoljuk össze. Ha nincs, akkor aprítsuk nagyon finomra a fűszereket és úgy keverjünk össze mindent. Öntsük egy fagyasztós zacskóba a pácot és adjuk hozzá a bárányt. Zárjuk le és masszírozzuk a bárányokba a pácot. Hagyjuk pihenni amennyit csak tudjuk, akár egy éjszakán át.
Sütés: kb 20 perc alatt megvan. Kerámia serpenyőbe (én így) tegyünk egy kis zsiradékot (én gheet) és kapcsoljuk fel 7-8-as fokozatra ha villany tűzhelyünk van (ha gáz nagy láng), majd folyamatosan forgatva süssük  piros-ropogósra. Ezek után vegyük le 3-4-es fokozatra és süssük még kicsit, amíg átsül (vagy enyhén rózsaszínre, ahogy szeretjük). 
Ha kész, húzzuk le a tűzről sózzuk meg és ne nyúljunk hozzá olyan 5-10 percig. Utána tálalhatjuk. 


Ha szeretnétek követni a katari kalandjainkat vagy látni miket eszünk, megtaláltok az Instagramon b.b.klara néven. ;)


szombat, szeptember 17, 2016

A szoptatás és a paleo - az elmélet és a gyakorlat

A képen nem én vagyok.

Már régóta fogalmazódik ez a kis írás, azonban a végső lökést egy olvasói email adta.

"a gyerek születése után a környezetem rábeszélt, hogy függesszem fel a paleot, mert nem lesz elég tejem....
Nem akarlak a részletekkel untatni, de a lényeg, hogy egy idő után azt vettem észre, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása után álmatlanság, fáradékonyság, rossz közérzet következik, ami paleo mellett pár nap alatt elmúlik. (Vércukor szintemet mértem, azzal nincs probléma.)

Normális, hogy ennyire nem tolerálom a finomított szénhidrátokat?" Timi
Nagyon érdekes kérdés, amit Timi felvetett, ugyanis én is hasonló cipőben jártam. Ez a bejegyzés amolyan coming out is kicsit (vagyis bevallás) és remélem nem fogok sok hideget kapni ezért.


"Coming out"

Én még a terhességem közben vezettem be plusz, nem paleo, ám de szigorúan gluténmentes szénhidrátokat, mint a rizs és a gluténmentes kenyér. Most leesett az állatok látom, de azért olvassatok tovább... Körülbelül a 6.hónapnál járhattam, mikor iszonyú éhség tört rám paleo mellett és a világ összes zsíros húsa és brokkolija vagy édesburgonyája (amiket imádok) sem csillapították a végtelen étvágyamat...ez a végtelen étvágy folytatódott a szülés után a szoptatásnak köszönhetően. Még éjszaka is korgott a gyomrom (ezzel nem vagyok egyedül, tudtátok, hogy a szoptatással, vagy a tejtermeléssel akár napi 800 kalóriát is elégethet a szervezet? naná, hogy felfalnék mindent és mindenkit!) Mindeközben tökéletes volt a cukrom és minden értékem.

Azért a rizst és a gm kenyeret vezettem be, mert elég sok kitéteménynek kell megfelelnie az extra szénhidrátomnak:
1. tutira gluténmentes kell, hogy legyen és 
2. nem tudok paleo kenyereket fogyasztani, mert érzékeny vagyok a tojásra és azok dugig vannak vele, valamint 
3. a maglisztektől én is tartok a gluténmentességük kérdésessége miatt és sajnos 
4. kisfiam érzékeny a mandulára (ekcémája lett, amikor ettem). :/


Sokan mások is a rizst vezették be

Elég sok honlapon kutakodtam a témában, és amíg a brit kutatók rá nem kattannak a paleo és a szoptatás témára, sajnos be kell érni az internettel. :) 
Elméletileg nem kellene egyéb szénhidráthoz nyúlni DE ezeket a tanácsokat férifiak írták...és a gyakorlat *nem* kicsit más. Én is azt tapasztaltamm anut más, paleos anyukák is (Facebookon körbe kérdeztem), hogy kellett az extra szénhidrát és sokan a rizst vezették be, mint a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhető gluténmentes szénhidrátot. Én is bevezettem rizsliszt, rizstészta és alkalmankénti tejberizs formájában de nem mindennapi fogyasztásra. Kétnaponta. :)

 Sajnos rizs evés után én is hasonlót tapasztaltam, mint a kérdező. 
- hamar megéheztem és oltári éhes voltam, 
- nyűgösség, 
- fáradékonyság. 
A családomban a szüleim és a férjem is ettek rizst velem együtt (csoportosan változnak az étkezési szokásaink) és ők is ugyanígy érezték magukat így arra a következtetésre jutottam, hogy ezek teljesen NORMÁLIS reakciók. 

1. igazuk van a szoptatási tanácsadóknak (mindenben) nem a 4L napi víztől van tej
2. a rizstől nagyon sok tejem lett. Voltak időszakok, mikor később megpróbáltam elhagyni a rizst, de megcsappant a tejem...és ez nekem nem éri meg, mert szoptatás párti vagyok.


Miért okoz gondot a rizs?

Mivel paleoztunk, a szervezetünk beállt egy egyensúlyra, a vércukorszint egyensúlyban volt, azonban a rizs igencsak megdobja a vércukor szintet, aminek következménye a vércukor ingadozás (még ha csekély is, akkor is érezni) és ehhez társulhat a levertség a későbbi hirtelen étvágy. Ezen túl a gyomornak az emésztési folyamatokhoz (bélmozgások) komolyabb energia és vérmennyiség kell, és ezt az agytól vonja el, így lesz a "kaja kóma". 

Nálunk mikor 8 hónapos a kis lurkó vezettem be a húst is az étrendjébe, és sokkal jobban tűrt és kevesebb tejcsivel is beérte így ekkor lassan visszaálltam a  szigorú paleora (sans rizs) de odafigyeltem, hogy sok zöldség legyen és sok édesburgonya például. Mert a szoptatáshoz kell a szénhidrát. Nekem mindenképp. Magvakkal nincs gondom csak a mandulával, dióból mindig is sokat ettem és kókuszból is, úgyhogy csinálok majd paleos granolát reggelire. 
UPDATE: reggelire kellett a gluténmentes kenyér. Sajnos kellett, mert éjszaka nagyon sokat szoptatok és reggelre kimegy belőlem az erő és sajnos gm kenyér nélkül reggeli után megcsappan a tejem. Ez a valóság. :(

Minden esetre, amíg nem hízok az extra szénhidráttól az azt jelenti, hogy a szervezetem mindet hasznosítja a szoptatás érdekében, számomra pedig jelenleg top prioritás a tejmennyiségem fenntartása, így ez a legfőbb szempont. 


Mennyi kalóriát vigyünk be szoptatás alatt?

Kezdjük azzal, hogy egy aktívan, tehát igény szerint szoptató nő, napi 1L tejet is képes produkálni. Ami nem víz szerű, hanem zsírban gazdag. Ezt érdemes tudni mindenek előtt.

Én nem számolom sem a kalóriákat sem a szénhidrátot (még ilyen, mondhatni 90%-os paleo mellett sem kell), de egy nap erejéig kipróbáltam és meglepetésemre dugig ettem magam minden jóval és épphogy összejött a minimális kalória bevitel. Azóta sem számolom. 

Durva, de sokkal többet kell ennünk, mint azelőtt. Én pl. többet eszek, mint a férjem (na jó, dupla annyit...bőven dupla annyit) és nem híztam egy dekát sem  (persze nem is fogyok azon túl, amit lefogytam a kórházból hazatérve, ami 15 kg volt), mert mind a szoptatásra megy (tej termelésre), de azért azt is tudni kell, hogy igény szerint szoptatok, tehát ha Bogyókámnak olyan kedve van, egész nap rajtam lóghat. Ez alanyi joga. :) Amivel él is.

Nekem ez volt az első várandósságom és az első terhességem és kb. a kisfiam negyedik hónapjáig végigparáztam az egészet. A következő terhességemnél NEM fogom bevezetni a rizst semmiképp, mert nagyon pumpálta a súlyom, és vizesedtem is tőle a vége felé. 
Az, hogy a szoptatás megkezdésével bevezetem-e, az majd eldől az akkori igény szerint. Mindenesetre én az a mindent az anyatejért típus vagyok.

Én az igény szerinti szoptatásban hiszek. Ha lenne istene az iszsz-nek, akkor minden nap hálát adnék neki, mert ennek köszönhetem, hogy van tejem. Mindig, amennyi kell. Lehet, hogy a gének is közrejátszanak, de ebben kevésbé hiszek. 
Talán nem kellene az extra szénhidrát, talán kellene, most még nem tudom biztosra, de legközelebb mindenképp ki fogom próbálni és feszegetni a határokat. 

UPDATE: 15 hónappal szülés után
1 éves volt Bogyó, mikor letettem a rizst. A reggeli gm kenyeret leszámítva paleo voltam és vagyok. Heti 5x edzettem otthon magas intenzitással 20-30 perceket és 1.5 hónap után indult meg a fogyást, és fogytam, fogyok. Nagyon örülök neki, mert szeretném visszanyerni az erőm a következő babához.
Tejem még mindig van, de ennem kell hozzá bőségesen. Minden szép és jó. :)

Ha valakit érdekel az igény szerinti szoptatás, kizárólag ezt a honlapot ajánlom: www.lll.hu semmilyen más honlapon olvasottakat - ha csak nem szoptatási tanácsadó írja - ne higgyünk el. A szoptatás fejben dől el, szerintem nem genetikus (tapasztalatom szerint), elhatározás és kemény munka kérdése. (Javítva: biztosan vannak olyan esetek, amikor semmi sem segít, valószínűleg ott fizikai korlátai vannak.) Ha akarjátok, írok egy bejegyzést a saját szopis tapasztalatomról és küzdelmemről.



Nagyon kiváncsi lennék, nektek mi a tapasztalatotok a paleo és a szoptatás kapcsán?