kedd, március 15, 2016

Ember tervez, Isten végez...


Talán azt gondoljátok, hogy aki blogol, az könnyen lehet egy extrovertált személyiség, hiszen személyes dolgokat tesz a kirakatba... azonban én úgy gondolom, hogy a blogolás az pontosan az introvertált emberek törekvése a megnyílás felé. 
Én egy nagyon privát ember vagyok. Olyannyira, hogy nincs saját Facebook oldalam sem, és még fotókat is félve tettem fel a blogra. Ennek ellenére a Pocak Panna gasztroblogot nem szeretném csupán egy receptkönyvként kezelni. Sokkal több nekem annál, egyfajta inkognitóban lévő napló. Ha visszaolvasom a régi bejegyzéseimet látom, érzem, mennyit fejlődtem, milyen voltam a húszas éveik elején lévő fiatalok buzgalmával és milyen a harminchoz közelítve, megnyugodva, megbékélve a világgal. 

Ember tervez, Isten végez. Mikor hazaköltöztünk Magyarországra, nagy terveink voltak itthon. Találni jó munkát, családot alapítani, otthont létrehozni, letelepedni. Ebből egyet pipáltunk ki, Hála Istennek, a leghőbben vágyott reményem, kisfiam megszületése minden várakozásunkat felülmúlta. Azonban a munka és az otthon várat magára, pedig úgy érezzük mindent megtettünk érte. Óriási csalódások után, hosszan útkeresés és tépelődés után ismét megyünk külföldre, ismét Katarba. Vegyes érzelmekkel megyek, kissé érzelmileg megbénulva, hiszen habár nem tervezzük hosszú időre a kiruccanást, mégis, olyan hihetetlenül jó volt itthon a családdal, valamelyest együtt nevelve a kisfiamat szüleimmel, hogy vérzik a szívem, hogy el kell menni... 

Dühöt is érzek, mert itthon tartózkodásunk alatt, ismét láthattam mi folyik itthon, és mélységesen elkeserít, úgy érzem nincs remény. És mikor a reménytől fosztják meg az ember, akkor annál többet már nem vehetnek el.

Mély fájdalom van bennem, mert az elmúlt időszakban elveszítettem nagymamámat és mélyen szeretett, alig 32 éves unokatestvéremet is. Megtörtem...és hallgatok. Nem jönnek a szavak, nem jönnek a gondolatok, nem bírom rávenni magam, hogy írjak. Úgy érzem, minden arra mutat, hogy elvonuljak és odafigyeljek a mindennapok egyszerű örömeire és csak éljek. Éljek a mának, a kisfiam mosolyának. Nem jut erőm blogolni, nincs erőm többre.

Vonakodva, de leírtam ezeket a gondolatokat, mert akik olvasnak engem (köszönöm, hogy eddig kitartottatok!), azok csodálkozhatnak, hogy a decemberi lelkesedésem után mi ez a nagy csend... próbálom összerakni magam, próbálok megbékélni azzal a rengeteg csalódással és fájdalommal, ami az elmúlt fél évben ért minket.

Mert az élet megy tovább...

Köszönöm a türelmet, hamarosan remélem újra jelentkezek!

11 megjegyzés :

  1. Sokszor én is megérintettem a gödör alját, de aztán az élet mindig felfelé irányított. ;-)
    Hidd el minden a helyére kerül!
    Kitartást és sok-sok erõt kívánok!!!
    Ui: Ez egy nagyon jó blog!!
    Üdv: Mòni

    VálaszTörlés
  2. Kivanom, hogy a kozeledo tavasz sok boldogsagot hozzon nektek is.
    Kitartast, megnyugvast es uj oromoket k8vanok.
    Udvozlettel.
    Marti

    VálaszTörlés
  3. Kivanom, hogy a kozeledo tavasz sok boldogsagot hozzon nektek is.
    Kitartast, megnyugvast es uj oromoket k8vanok.
    Udvozlettel.
    Marti

    VálaszTörlés
  4. Kedves Pocak Panna!
    Átérzem a veled történteket. Minden jót kívánok neked és családodnak.
    <3
    Szeretettel, Varínia

    VálaszTörlés
  5. Kedves Panna, véletlenül idetévedtem a blogodra, és a bejegyzésed olvasva, amelyben a csalódottságodról írsz, úgy éreztem, hogy szeretnélek megvígasztalni. Bármit hozzon is az élet, hozd ki belőle a legtöbbet, légy bátor és légy erős! Hidd el várnak Rád csodák, az élet mindig új fordulatokat hoz. Minden elérkezik a maga idejében, csak higgy benne. Szeretettel kívánok Neked boldog napokat, és hogy megtaláld, elérd, amire vágysz! Ágota

    VálaszTörlés
  6. Kedves Panna,

    Nagyon szeretem a blogod és az oldalt, a receptjeidet, a fotóidat.....az egész stílust amit képviselsz.
    Sajnálattal olvastam a fentieket, és én is bátorítani szeretnélek az alábbi kis idézettel:
    "A jövőd nem emberek, hanem Isten kezében van. És ami az övé, arra Ő gondot visel!"
    A reménység és a segítség mindig onnan érkezik - ha kérjük és hisszük - akitől az ezek felfogására való képességet is kaptuk, vagyis a Teremtőtől.
    Hidd, és kérd, hogy segítse az életed, egész praktikus dolgokban is, úm. munkahely, állás, építkezés vagy bármi.
    Nagyon kívánom, hogy megtaláld a hozzá vezető utat és újra boldog és mosolygós emberként járd az utadat!:-) Mindig van miért hálásnak lennünk és hálát adnunk....minden nap.....és ezek megélése hidd el újra feltölt majd pozitív szemlélettel.

    Sok szeretettel:
    Timi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Igen, hiszek benne, hogy Isten mindig akkora feladatot ad, amit még elbírunk. Remélem hamarosan sokkal jobb időszak jön, addig is a mindennapok csodájaban lelem öröm: a kisfiamban, férjemben, családomban!

      Törlés
  7. Először is gratulálok kisfiatokhoz! Másodszor sajnálom,hogy újra elhagyod az országot!
    Harmadsorban pedig várlak vissza! Szuper blogger vagy,szuper receptekkel,kitörő lelkesedéssel és sok hasznos információval szolgálsz!
    Kitartást és minden jót kívánok nektek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Remélem én is, hogy nem végleg búcsúzom. :) Most a kisfiamon van mindkét szemem és élvezem ezt a vissza nem térő, csodálatos időszakot. :)

      Törlés
  8. Drága Panna!

    Ez a blog különlegesen szép és jó. Minden okosan és úgy van leírva, hogy amit készítettem róla, mind finom lett.
    A mostani itthoni világ zűrjei és élhetetlensége nagyon bánt engem is, de jobb pillanataimban az a vízióm, hogy pont az ilyen világlátott tanult fiatalok mint Te fognak (remélem nemsokára) az ország dolgairól dönteni. Most még a fő irányvonal onnan jön, amibe még én is beleszülettem. Nektek ez már szerencsére fura és idegen. Nagyon várom ezt a generációváltást az ország vezetésében is ahol a referenciapont nem a nyolcvanas években van. Egészen más lesz ha az itthoni közeget Ti fogjátok meghatározni. Addig meg lehet, hogy még egy kicsit mi is elmegyünk :).

    Köszönet a blogért!

    V. Julcsa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kedves szavakat! Én is várom ezt az időszakot, addig is keressük az utunkat, ami remélem, hogy hamarosan újra haza vezet! :)

      Törlés

Kedves Hozzászóló!

Kérlek, hogy hagyj egy nevet (lehet fiktív is), amelyen szólíthatlak a válasz adásomkor.

Köszönöm a hozzászólásod!