Sacher torta paleo Pocak Panna módra - egyszerűbb, gyorsabb, frissebb és sokkal finomabb! (paleo)

For the English version of the recipe, please click here!

Tisztában vagyok vele, hogy a cím meglehetősen bátor, de ez a változat tényleg 1) egyszerűbb és gyorsabb, hiszen nem főzök sem lekvárt barack szezon révén, sem nem sütök két adag piskótát, 2) frissebb, mert a friss sárgabarack íze nem csak, hogy utánozhatatlan, de a benne lévő értékes vitaminok mind-mind megmaradnak és végül 3) sokkal finomabb, mert ... ezt nem nagyon kell ecsetelnem, mert ez a torta magáért beszél (aki ezt megcsinálja az tutira zombi filmeket megszégyenítően fogja megrohamozza majd a sárgabarackos pultot a piacokon ezután minden nyáron)!

Egyébként a cukrászdai Sacher torta nekem mindig negatív élmény volt. Tudom, hogy nagyon közkedvelt, mert dekadens, finom, csokis és édes és állítólag van benne lekvár is, de én ebből mindig csak a következőket tapasztaltam: száraz, tömör piskóta, amiből túl sok a lekvár arányához képest, ami egy iciri-piciri vékony csíkban bújik meg a torta közepén, és a csokoládé is olyan vékony a torta külsején, hogy örülök, hogy elcsípem az ízét. 

Ezt a bizonyos élményt szerettem volna eltörölni. 

Amint az alábbi képen láthatjátok, amit direkt illusztratív okokból készítettem, én egy nagyobb réteg, igazából csokis piskótát készítettem, mely piskótába került egy nagy adag friss sárgabarack püré és igazi, illatos vanília, és még sok finomság, amitől - igen, megint magamat dicsérem -  bevallom, hogy ez lett a leges-legjobb csokis piskóta, amit valaha készítettem és valaha ettem! Könnyű, habos, de igazán csokis és kellően puha a lekvártól. (Mellesleg az ötlet, hogy a tésztába is tegyek lekvárt a Nővérkémtől származik, aki egyszer, még a paleo előtt hozta el hozzánk Sacher muffin receptjét, amely egyszerűen fenséges volt! Kukkantsáok meg a blogját, nagyon izgalmas és finom receptjei vannak!)

Továbbhaladva a szemetekkel láthatjátok, hogy nem vágtam ketté a piskótát, hanem egyszerű és nagyszerű lustasággal, csupán a tetejére kentem a lekvárt. Édesanyám teljes pánikban nézett a tortára, hogy hát így nem lesz jó a máz (valljuk be, ez nem igazán ortodox módja a torta készítésnek) de én így álmodtam meg, és tudtam, hogy tuti lesz. Tuti is lett. A lekvárra pedig frissen öntöttem az én "paleo csokimat", amely gyönyörű fényes lett, és abban a melegben amiben készült, puha és vastag (a tetejére két réteg került). 

Egyébként ezt a "paleo csokit" bátran önthetjük egy dobozba is vagy valamilyen táblás csokira emlékeztető formára, és csokiként fogyaszthatjuk hűtőben tartva. Érdekes, de minden tesztalanyomnak jobban ízlik mint bármelyik bolti csoki! Nekem is jobban ízlik sokkal, ráadásul tutira nincs benne glutén és tej...

Mióta hazaköltöztem szüleim bőven el vannak látva finomabbnál-finomabb paleos remekekkel. Legalábbis igyekszem remekelni, és úgy néz ki azért rendesen betalálok, mert már szólássá vált a konyhában nálunk  a "Hmm...hát, ez sem rontottad el!", mely mondat után még legalább 2 perces hümmögés következik. Nagyon boldoggá tesz, hogy ilyen jó teszt közönségre találtam! 

Egyébként gondolom megfordult a fejetekben, hogy vajon ebben a hőségben (most itt borús és esik, de  ettől eltekintve nyár van és ilyenkor az ember nem kívánja a tömény csokis dolgokat) mi vitt rá engem, hogy ez a tortát válasszam? Természetesen a sárgabarack szezon vitt rá! Hiszen így, frissen leturmixolva a sárgabarack nem csak hogy mézédes, de egyszerűen fölösleges megfőzni, hiszen olyan sűrű. Ellenállhatatlan. Vitamin címszóval pedig nyersen - bármilyen formában - minél többet kell fogyasztani belőle!

A receptért kattints ide!

Tetszett ez a bejegyzés? Iratkozz fel a hírlevelemre, hogy nehogy lemaradj egy újabb szuper receptről!

Vághatok egy szeletet Neked is?