Skóciából jöttem, mesterségem címere: food blogger

A 2000 km-es lépés

Óriási lépést tettünk meg Párommal nemrég (vagyis Ő már régebben), méghozzá egy 2000 km-es lépést: Skóciába költöztünk. Páromat ide szólította az egyetemre a karriere, én pedig boldogan követtem Őt erre a gyönyörű helyre. Papír szerint egy évre, a többit majd a sors eldönti.

Ezúton osztom meg Veletek az elmúlt időszakban készült képek zömét, remélem örömötök lelitek bennük!

Várrom, East Sands

Világ életemben az volt minden vágyam, hogy 1) meleg helyre költözzek, 2) tengerpartra költözzek. Nos, ebből az egyiket már pipálhatom is vidáman, ugyanis Skóciában egy kis félszigeten élünk, amelynek (mivel félsziget) két különlegesen gyönyörű partszakasza is van, melyek neve az egyszerűség kedvérét East Sands (Keleti homok) és West Sands (Nyugati homok). Olyan közel lakunk a tengerhez, hogy szó szerint le tudok gyalogolni hozzá. Nekem ez óriási élmény.

Egyetemi környék

A város maga gyönyörű. Amolyan északi romantikával van felvértezve. Macskaköves utcák mindenhol, szürke és néhol színes köves épületek, melyeket gazdagon díszítenek virágokkal az ablakokban, felfutó növényekkel vagy buja kertekkel (a kertvárosokban). A fű mindenhol már-már valótlanul zöld (avagy "photoshop zöld"), köszönhetően a nagyon magas páratartalomnak, éppen ezért a város összhatása nem szürke, nem zord, nem rideg, hanem romantikus. Ehhez a hangulathoz hozzáad egy lapáttal még, hogy az utcákat róvó (főként) fiatalok vastag sálak mögé bújva szorongatják a (legtöbbször Starbucksos) kávés poharakat. A hangulatot továbbá feldobják még a mindenhol ugrabugráló kis vadnyuszik is (igen!). 

Út a nyugati parti kikötőzöz: East Sands

St Andews, ahova költöztünk, egyébként egy egyetemi- és golf város egyben. Ez az egyik leghíresebb golfozó hely Nagy-Britanniában, az egyeteme (University of St Andrews) pedig már 600 éves múltra tekint vissza, és a legpatinásabbak között van itt a Brit-szigeteken. (Ezen túl William herceg és Kate Middleton is itt jöttek össze az egyetemi éveik alatt, van is egy kávézó, ahová ki van írva az ablakba, hogy "Will and Kate met here for coffee" vagyis Will és Kate jártak kávézni.) Ettől eltekintve pedig maga a város kicsi területű és kevés lélekszámú. Látszatra úgy tűnhet, hogy a lakosság 90%-a egyetemistákból áll, de a valóságban ők inkább a 40%-át fedik a mindössze 17 ezer fős városnak. Ez fiatalos, lendületes hangulatot ad az amúgy álmos kis halászvárosnak. 

Várrom-várrom hátán

Igaz, hogy kicsi a város, mindössze három hosszú főutcája van, ami a teljes központ is egyben, azonban itt minden megtalálható, nem szenvedünk hiányt semmiben. Ha pedig az emberre rájönne a vásárlási vagy nyüzsgése láz (rám egyik sem jellemző annyira), átugrik a 20 percre lévő Dundeeba, ahova egyébként egy olyan hosszú hídon visz át az út a tenger fölött, amilyet még soha nem láttam szabad szemmel, és ami elsőre rámhozta a frászt. :) 

Sirályok mindenhol

Gasztro blogger szemmel pedig, meg kell mondjam, hogy eleinte csak tátottam a számat. Egymást érik a gourmet boltok, ilyen olasz sonka, olyan pesto, aszalt paradicsom, száz féle olívabogyó, helyi bárány- és marha húsok, óriási méretű lazac szeletek, friss királyrákok, gyönyörűbbnél-gyönyörűbb friss húsok és tengeri herkentyűk minden mennyiségben. A másik a sajt. Annyi féle sajt van, hogy csak ámulok. Rengeteg bolt van csak sajtra szakosodva és van, amelyik rendszeres kóstoló estet tart borkóstolóval egybekötve. Bár a bor tekintetében kicsit nacionalista vagyok - vagy magyar, vagy semmilyen. :) Mindenesetre zárt látókörű, de majd bővítjük. Ami még nagyon tetszik, hogy az éghajlati és domborzati adottságnak köszönhetően, még mindig van friss málna, szeder, eper és áfonya, amely mind helyi és nagyon finom. 

Több külön bolt van, amely az aszalt gyümölcsökre és magvakra és egyéb alternatív ételekre van szakosodva, mint pl. glutén-mentes, tej-mentes, vegán és egyéb hozzávalók vagy kész ételek. Ami még feltűnt, hogy legalábbis itt, nagyon rámennek az organikus és minden mentesség kihangsúlyozására. Hál Istennek könnyű vásárolni a boltokban, mert mindenen jól láthatóan és érthetően fel van tűntetve, hogy mitől mentes avagy mi van benne. Szóval gasztronómia terén abszolút tobzódok. 

Lakóházak, St Andrews

Konyhai téren kisebb hendikeppel indítotok azonban, amely lehet néhány olvasómnak majd örömet okoz, ugyanis nincs aprító gépem. Egyelőre nem tervezem a beszerzését, úgyhogy a blogon ezentúl következő dolgok (1-2 kivétellel) mind aprító nélkül is elkészíthetőek lesznek. Bár annyi előnyöm viszont van, hogy itt könnyen hozzájutok a mandula-, kesu- és törökmogyoró vajhoz. Üvegestől árulják, organikus és natúr. Ilyen téren meg van mentve a haza. Habár mandula őrleményem még nem lesz egy ideig, elérhetőek itt különféle őrölt magkeverékek, szintén a gluténmentes táplálkozás jegyében, ami szerintem nagyon klassz.

Központ, St Andrews

A másik handicap, az pedig az, hogy minden fotós eszközömet otthon hagytam, kivéve a fényképezőgépet és a két kedvenc anyagomat. A két nagy zsák ruhaanyag és az óriási kartonlapok nehezen fértek volna be az egyetlen-egy bőröndbe, amivel kiköltöztem. Ezért elképzelhető, hogy kevésbé lesznek beállított fotóim, de majd igyekszem. Kárpótol viszont a fény, ami olyan mennyiségben van jelen, mint eddig az elmúlt hat évemben soha: óriási ablakaink vannak, szép natúr falak, úgyhogy a fényt és hátteret a fotókhoz kipipálhatom. Apropó, mögöttünk óriási mezőgazdasági terület fekszik ameddig a szem ellát, ezért bámikor kinézek a konyhaablakon, valahogy mindig olyan érzésem van, mint egy 40-es évekbeli country filmben lennék. Ráadásul az elmúlt időszakban egy szép nagy traktor is rendszeres vendége volt a hátsó területnek, a távoli háttérben pedig rendszersen tehenek legelnek. Ez a másik dolog, ami tetszik: itt nem áll gazban semmilyen terület. Minden gyönyörűen gondozva van. A mezőgazdasági területek is habtákban állnak, se egy szál gyom, sem pedig sártenger. Általában meg bármerre nézünk ott vagy juhok, vagy tehenek legelnek, amelyek szépek, tiszták. Szóval nem olyan világvégi a hangulat a vidéken sem. :)

Manóház bejárata

Nagyon tetszenek a városban a házak. Nagyon érdekes, hogy elég alacsonyan fekszenek az ablakok és néhol igencsak kicsik az ajtók. Néha kicsit Gyűrűk ura hangulatom van, mintha hobbit-falván járnék...

Manóházak bejárata

St Andrews látképe az East Sandsről

A fenti kép jobb oldalán egy sártenger található, ami azért lehetséges, mert a fotózás idején épp apály volt. Dagály idején ott az Északi-tenger vad hullámai nyaldossák a sziklákat. Előszeretettel járnak ide ki a kikötőbe a fiatalok romantikus sétákra, és én is elég sokat jártam itt az elmúlt időszakban. Amíg volt annyira jó idő, hogy nem kellett a kabát és a szél sem vitte le a fejem, jópárszor ültem itt a köveken és néztem a tengert, meg a sirályokat, akik egyébként nagyon extrémen közel repülnek hozzám mindig. :)

St Andrews

Itt minden régi

Naplemente Kőországban

A fenti képhez annyit tennék hozzá, hogy mikor még a diplomámat írtam a XIX. század végi gótikus angol irodalomból, a két könyvalanyom a "Dr. Jekyll és Mr. Hide" (Robert Louis Stevenson) és a "Dorian Gray arcképe" (Oscar Wild) volt, s miközben újra és újra olvastam őket elemezve minden mondatot és szót, folyamatosan ilyen kép volt a helyszín, ahol a fejemben forgattam a történetüket. Érdekes így fotón viszont látni. Teljes véletlenből ráadásul. Még érdekesebb elsétálni ezeken az utcákon este. Alaptalanul is deja vum van. :)

Szürke város színes ajtókkal

Habár szürkék a kövek és a falak, nagyon vidám és érdekes, hogy az ajtók színesek majdnem minden háznál. Sárga, kék, zöld, élénk, de a kövekkel harmonizáló színek. Vicces és újdonság még továbbá, hogy sok háznak nem házszáma van, hanem saját neve. Rá van írva az ajróra vagy az fölé, hogy tegyük fel "black cats".

Homokos tengerpart a golfpáylán túl: West Sands

Azt hiszem mindent elmeséltem, ami lényeges... ha van kérdés, nyugodtan tegyétek fel. :)