Mennyei, frissítő, könnyű desszert, még tavalyról. A Kifőztük online gasztromagazinban megjelent, azonban a blogra nem tettem fel.
Ezennel kérek elnézést minden kedves és kitartó olvasómtól, aki várta az újabb receptek megjelenését. Igazság szerint, elsodort az élet a blogtól, a konyhából. Nem főztem, sütöttem, néha egyáltalán. Katarban az élet ilyen téren lustává teszi az ember lányát: túl jó ételek vannak mindenhol, túl olcsón. Az arab, indiai és egyéb keleti konyhák váltogatják egymást, amelyeknek mindnek nagy hódolója vagyok. A boltokban pedig friss zöldségek és friss, szeletelt gyümölcsök tömkelege fogad: dúskálok főzés nélkül is. Pedig gyönyörű konyhám van.
Emellett a munkám is nagyon leveszi az erőmet, és néha délután ötkor hazatérve az ágyba ájulva csak másnap reggel 5-kor térek magamhoz. Fárasztó munka a tanitás, itt pedig sokszorosan az, ugyanis a helyi gyerekek különleges esetnek számitanak... azt hiszem eleget mondok azzal, ha elárulom, gyerekek kezelésében komoly tapasztalatra teszek szert az itt eltöltött egy év alatt. Na de elég rólam, jöjjön ez a kis elegáns desszert!
Pont a napokban volt beszédtéma az unokatesómmal, hogy Pocak Panna milyen régen posztolt, biztos elsodorta az élet valami más területre. És tényleg:)
VálaszTörlésGuszta ez az epres finomság, ki fogom próbálni!
...de jó hallani felőled:)
VálaszTörlésMinden héten ránézek a blogra, és már elkeseredtem, hogy talán vége...
VálaszTörlésKöszönöm a törődést. Nincs vége Pocak Pannának, csak téli álmod aludtam. :) Jövök vissza lassan!
VálaszTörlés